A MÉK hírek rovatban beszámolunk a KATA szabályok módosítása kapcsán a MÉK és az MMK közös sajtónyilatkozatáról, illetve az ezzel kapcsolatban a Köztársasági Elnök Hivatalával folytatott egyeztetésről. Ugyancsak beszámolunk a Közbeszerzési Hatóság új elnökének, dr. Kovács Lászlónak a MÉK-ben tett látogatásáról.
A MÉK elnökségének határozatai mellett összefoglalót olvashatunk a tantermi kötelező továbbképzésekről.
Az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú – közel félszáz törvényt módosító - törvényjavaslatot. A törvény módosítja az un. KATA szerinti adózás legfontosabb szabályait is. A Köztársasági elnök 2020. július 13-án aláírta a törvényt.
A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara elnökeiként közösen kezdeményeztük, hogy a Köztársasági elnök fontolja meg az Országgyűlés által 2020. július 3-án elfogadott törvény aláírását.
A www.jva.mek.hu rendszerben mai nappal megnyitottuk a jelentkezéseket a július, augusztus és szeptemberi időpontokra, ezzel egyidőben közzétettük legújabb tájékoztatónkat, az ügyrendet és eljárásrendet, továbbá a szakmai felkészülést segítő jegyezeteket. Konzultációkat nyáron nem tartunk, szeptembertől az akkori járványügyi helyzet függvényében születik döntés erről.
Minden anyag egy helyről érhető el mostantól: http://mek.hu/index.php?menu=Jogosultsagi_vizsgak_es_beszamolok
A június 18-tól visszavont veszélyhelyzet (és a korlátozó intézkedések) következtében júliustól újra lehet beszámolót ill. jogosultsági vizsgát letenni.
Első körben a július 13-14. és augusztus 3-4. napokon tervezői, szakértői és energetikai vizsganapokat, a július 15-16. és augusztus 5-6. napokon felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri vizsganapokat nyitjuk meg azok számára, akik már rendelkeznek érvényes jelentkezéssel a www.jva.mek.hu rendszerben. Erről az érintettetek június 18-án emailen értesítettük.
A Magyar Közlöny 144. számában, 2020. június 17-én este kihirdetésre került a 2020. évi LVII. törvény a veszélyhelyzet megszüntetéséről. Ebben az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet szüntesse meg.
A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet és az ezt követően hatályba lépő korlátozó intézkedések a Kamarát is gyors döntésekre és a korábbiaktól eltérő megoldások alkalmazásába sarkallta.
A MÉK hírek rovatban beszámolunk a MÉK által létrehozott szakmai programok hozzájárulási alapja pályázatának 1. fordulójáról. A beérkezett pályázatokat és azok elbírálását alapvetően befolyásolja a járványhelyzet, mivel a rendezvények megtartása a kijárási korlátozások miatt jelenleg bizonytalan, éppen ezért első körben jellemzően kiadványok, díjak támogatására került sor. A rendezvények támogatásáról a járvány helyzet alakulásának függvényében dönt a MÉK elnöksége.
A MÉK elnökségének határozatai mellett összefoglalót olvashatunk a veszélyhelyzettel kapcsolatban a Kamara életét, működését befolyásoló intézkedésekről, Elnöki szabályokról, a MÉK elnökségének ajánlásairól, melyek kiterjednek a MÉK és a Területi Kamarák napi működésére, az etikai eljárások folytatására, a veszélyhelyzet idején esedékessé váló küldöttgyűlések, taggyűlések lebonyolítási rendjére, a szükséges egészségvédelmi intézkedés meghozatalára.
A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020 (III.11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet, illetve annak hatályba lépését követően hozott korlátozó intézkedések okán, ezek visszavonásáig a 102/2020 (IV.10.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése, 18.§ (2) bekezdése, 19.§ (1) és (2) bekezdései alapján, a Magyar Építész Kamara (továbbiakban: MÉK) Elnöke, a Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága által folytatandó másodfokú etikai-fegyelmi eljárásokra, illetve területi építész kamarák etikai-fegyelmi bizottságai által folytatandó első fokú etikai-fegyelmi eljárásokra vonatkozóan, az alábbi szabályokat hozza.
A megjelent 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szerint a Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet időtartama alatt és annak megszüntetését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. Ez az otthoni munkavégzés tekintetében azt jelenti, hogy ezen időtartamra nem érvényesül az otthoni munkavégzés időtartamának azon törvényi korlátja, miszerint az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A távmunkavégzés pedig egyoldalúan elrendelhetővé vált a munkáltató részéről, eddig az ilyen munkavégzésben a munkaszerződésben kellett megállapodni.
