Az építészeti OSSKÁR-díj alapítása, pályázata
Osskó Judit Ybl-díjas, Príma Primissima Díjas építész férjével, Tokár György Ybl-díjas, Príma Díjas építésszel (1933-2019) kettőjük nevének összekapcsolásával építészeti OSSKÁR-díjat kívántak alapítani. Eredeti elképzelésük szellemében 2022. évben a Díj alapítója és az Országos Főépítészi Kollégium (OFK) másodszor hirdetett országos, nyílt és nyilvános pályázatot. Építész tervezők Magyarország területén megépült és 2018. január 1. után átadott épülettel pályázhattak 2022. április 15-ig.
„Olyan új építészeti alkotásokat, együtteseket keresünk, amelyek illeszkednek a település, a táj szelleméhez, rendezik, és nem zaklatják tovább meglévő természeti és épített környezetünket. Olyan kiemelkedő színvonalú műveket szeretnénk díjazni, amelyekben a vezető szerepet a humánum, a harmónia és a minőség képviseli. A beküldött épületeket, együtteseket ezért tágabb környezetükkel együtt kívánjuk értékelni, hiszen a Díj odaítélésének legfontosabb szempontja, hogy az új létesítmény szerves része legyen az adott település táji és épített környezetének.” (kivonat a kiírásból)
A Bíráló Bizottság
Elnök:
Salamin Ferenc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus, az OFK elnöke
Tagok:
Benczúr László Ybl-díjas, Príma Primissima-díjas, Csonka Pál díjas, Lovagkereszttel kitüntetett építész
Csernyus Lőrinc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus
Hegedűs Péter Ybl-díjas, Pro Architectura-díjas építész
Dr. Meggyesi Tamás professzor emeritus, Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építész
Osskó Judit Ybl és Príma-Primissima-díjas építész, a Díj alapítója
Patonai Dénes DLA professzor emeritus, Ybl-díjas, Csonka Pál-díjas építész
A pályázatra idén áprilisban 22 pályamű érkezett be, a díjazottakat 7 tagú, elismert építészekből álló bíráló bizottság választotta ki. „Minden díj annyit ér, amennyit a díjazott művek minősége és általános elfogadottsága visszaigazol. A látvány, - s benne az építészeti is - köztulajdon, és így üdvös volna, ha az olyan tradicionális értékek, mint a harmónia, az arányosság és a szépség ismét polgárjogot nyernének korunk szikárabb építőművészetében is.” (részlet a kiírásból)
Az építészeti OSSKÁR-díj ünnepélyes átadása
A Díj átadása 2022. június 28-án 16 órakor volt a Pesti Vigadó II. em. Déli termében (1051. Budapest, Vigadó tér 2.)
Bevezetőt mondott: L. Balogh Krisztina, az OFK alelnöke
Gondolatait a díjazott épületekről megosztotta: Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA levelező tagja
Zárszót mondott: Dr. Meggyesi Tamás, professzor emeritus
A Díjakat átadta Osskó Judit, a Díj alapítója és Salamin Ferenc, az OFK elnöke
A díjazott pályaművek, alkotók, laudációk:
Református Templom és Közösségi Ház, Miskolc Avas-Dél (Magyari Éva és Pazár Béla építészek)
Hajlék a rengetegben
A lakótelepi református közösségben fogalmazódott meg a templomépítés szándéka. A tervező építészek elemző és mélységeket kutató alkotói munkájának köszönhetően valósult meg a református gyülekezet hajléka. A templom a tíz emeletes beton kolosszusok között szabadon hagyott, gondozatlan Európa Liget északi végén, de még a panelházak között kapott területet. A tervezők a hely adottságaiból adódó kérdésekre egyetlen választ adhattak és ez úgy a templom külső, mint belső megjelenésében tükröződik. Az épület nem tud, és nem is akar a lakótömbök léptékéhez igazodni, avval ellentétben, az enyhén lejtő domboldal mikrokörnyezetébe simul bele.
Kézi erővel felfalazott tégla homlokzatokkal határolt téglatest jelenik meg, és a kis hajlású kontyolt tető fedése is vörös égetett kerámia. Az épülettől különálló, de fallal összekötött harangtorony nem nyúlik az épületnél magasabbra, hiszen a tízemeletes tömbök árnyékában értelmezhetetlen lenne a magasság növelése. A tervezők az épület identitására helyezték a hangsúlyt és tudatosan nem kívánták azt egyéb jelentéstartalommal felruházni. Az épület főbejárata sem a terület megközelítéséhez legközelebb eső nyugati homlokzaton kap helyet, hanem az oldalsó hosszhomlokzaton egy kétszintes nyílásbevágás jelzi.
Belépve az épületbe, a kétszintes előcsarnokból nyíló minden helyiség és a templomtér is azonos anyagok használatával mutatja meg magát. A falfelületek struktúráját a fehérre festett vakolatlan vázkerámia tégla elemei alkotják, a templomteret három oldalról befüggesztett karzat teszi egyedivé, s a fából készült szerkezetek és nyílászárók, a halszálkában rakott téglapadlók egyértelművé teszik a tervezői szándékot.
Az épület egyszerű geometrikus formája anyagi megjelenésével elkülönül a házgyári épületektől, emberi léptékével válik vonzóvá, és az emberi kéz nyomát hordozva lesz hívogató. Az Avas-Dél lakótelepi református templom a közösségépítés reményében, puritán eszközeivel és megjelenésével hívja az embertelen lakótömbökben élő embert. Hiszen CSAK ennyi a dolga.
A Bíráló Bizottság a Református Templom és Közösségi Ház, Miskolc példaszerű, a reményt megújító megfogalmazását OSSKÁR-díjban részesíti.
Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Irodaépülete, Tarcal (Erhardt Gábor építész)
Kevesek számára ismert, hogy a Tokaji-hegyet, vagy Kopasz-hegyet eredetileg Tarcal hegyének hívták, akárcsak a délvidéki Szerémség központi hegyvonulatát. A település régi főutcáján álló egykori Zeleméry-kúria műemlék épülete mellé került az új kutató irodaháza, és ez meghatározta telepítését és megjelenését is.
A létrehozott „T” alaprajzú épület főhomlokzata a kúriával egy síkba került, az utcára érő szárnya pedig a szomszédos utcafrontos beépítések vonalába. Evvel a telepítéssel egy olyan új közteret hozott létre a két épület előtt, mely a meglévő fák organikus karéjával az épített és élő környezet harmóniáját teremtette meg, és amely azt az érzést kelti, mintha mindig ott lett volna, mintha egy szerves fejlődés következtében alakult volna ki. Ezt erősíti a tömegforma és a homlokzat tudatosan visszafogott kezelése is mely fegyelmezettségével kerül minden kivagyiságot.
A tervezéskor a megbízó határozott elvárása volt, hogy az épület hagyományos karakterű legyen, ne a mai trendeket kövesse, hanem a borvidék és a település történetiségét sugározza. A megvalósult épület teljesíti ezt, az utcai szárny követi az egytraktusos Tokaj-hegyaljai épülettípus léptékét, a terméskő, vakolat és cserép homlokzati megjelenését, és a klasszikus lyukarchitectúra megoldásait mutatja. A téralakítás szépsége mellett az építészeti megfogalmazás aktuális kérdéseket is felvet, a stiláris indíttatású illeszkedés, az architektonikus hasonulás napjaink építőművészeti diskurzusának állandó tárgyai.
A példamutató léptékű új köztér létrehozása megerősíti a díj egyik fő értékelési szempontját, mely az épület környezetébe integrálódását kiemelten fontosnak tartja. Ennek során egy természetes együttes jött létre, amely értékelésre méltó. A tervezőt idézve: „Munkánk eredménye tulajdonképpen a mindenkori minimum: előállítani azt az állapotot, ami egy szerves fejlődés esetén magától értetődő lenne.”
A Bíráló Bizottság a Szőlészeti És Borászati Kutatóintézet Irodaépülete, Tarcal környezetbe integrálódó megfogalmazását OSSKÁR-díjban részesíti.
Magyar Zene Háza, Budapest Városliget (M-Teampannon, Varga Bence építész, és 150 tervező)
A nemzetközi építészpályázat 2014. évi kiírásától kezdve komoly ellenszéllel küzdött a projekt. Ugyan a pályázat győztesének, a méltán világhírű japán építésznek, Sou Fujimotónak meseszerű elképzeléséről még a hangos ellenzők is kénytelenek voltak elismerően szólni, de a „kötelező ellenállás” pozíciójából ekkor sem igazán tudtak, talán nem is igen akartak kilépni. Azt vizionálták, hogy az épület alighanem e látványos tervek leegyszerűsített, lebutított mutációja alapján fog elkészülni.
E félelem két forrásból táplálkozhatott. Az egyik – és ez valóban joggal vetődött fel – a hazai építési gyakorlat keserű tapasztalata a látványtervek és az elkészült épületek közötti diszkrepanciából. A másik, hogy a magyar tervezői és még inkább kivitelezői háttér képes lesz-e ezt a légies, könnyed, de egyben végtelenül bonyolult és a hazai építési gondolkodástól alapjaiban különböző épületet megvalósítani.
A hét éven át tartó munkálatok befejeztével és az épület néhány hónappal ezelőtti átadását követően örömmel mondhatjuk, hogy mindkét félelem alaptalannak bizonyult. A japán építésziroda magyar társtervező partnere, az M-Teampannon Kft. építészei megértették és adaptálni tudták a városligeti parkba a távol-keleti tervezőnek a téralkotásról, az épület és a természeti környezet kapcsolatáról, a kint és a bent összeolvadásának sajátos viszonyáról vallott elképzeléseit. Az Ybl-díjas Noll Tamás vezette irodának, azon belül a projekt irányítójának, a japán irodával mindvégig szorosan együttműködő tervezőnek, Varga Bence építésznek kiemelkedő érdeme van abban, hogy Sou Fujimoto terve a megálmodott módon és minőségben megépült.
Ám azóta azt is tudjuk, hogy a japán gondolkodás és a sajátos elvárások óriási kihívás elé állították a projekt valamennyi magyar tervező partnerét, a több mint 30 hazai céget és azok mintegy 150 munkatársát. Utólag az is elmondható, hogy a japán építész terve határozottan megváltoztatta a magyar résztvevőkben az építészeti folyamatok, a kivitelezés minősége, a megvalósíthatatlannak vélt kihívások megvalósíthatósága, a partneri együttműködés korábban nem tapasztalt új minősége, és egy épület által előhívható büszkeség eddig nem tapasztalt élményét.
2022 tavaszától ez a büszkeség mindannyiunk számára átélhető, közös élménnyé vált. De kijelenthető az is, hogy a Városliget fái közé simuló, a természettel egybeolvadó, azzal harmóniában létező Magyar Zene Háza egyben a magyar építészettörténet fontos mérföldköve is lett.
Ezen érdeme, és nem mellesleg az Építészeti OSSKÁR-díj kiírásának is megfelelő, „környezetébe illeszkedő” megvalósítása okán a díj alapítója – a szakmai zsűrivel teljes egyetértésben – a Magyar Zene Háza magyar építészeinek, az M-Teampannon Kft. és munkatársainak tervezői munkáját Építészeti OSSKÁR-különdíjban részesíti.
Sulyok Miklós: Alternatív építészet a fekete dobozok korszakában (Gondolatok a díjazott épületekről)
Az Osskár-díj – vagyis az alapítók, Osskó Judit és Tokár György – által választott, támogatott építészetet már alternatívnak is mondhatnánk, ez ugyanis az igényesen formált, szerényen viselkedő házakat díjazza. A főirány azonban korunkban sajnos a fekete, esetleg szürke dobozoké. A legkülönösebb ennek az épületformának az elterjedésében, hogy úgy tűnik, mintha igény volna rá. Sőt meghatározó településképi szerepben álló kulturális és lakó épületek esetében is találkozunk fekete épületekkel. Nem a badacsonyi és Szent György-hegyi bazaltkőre gondolok, hanem a különféle hightech műkő, beton és kerámiaburkolatos kockákra. Úgy tűnik, mintha kultúraformáló rangra emelkedett volna a fekete doboz-építészet.
Az Osskár-díjtermészetesen nem ilyen építészetet jutalmaz. Sőt, épp a fekete doboz építészet ellenében méltat barátságos, befogadható, környezetüket tisztelő házakat.
Miskolc-Avasi Református templom, építész Magyari Éva és Pazár Béla
Az Avason Ferencz István már egyszer végrehajtotta a lehetetlent, megfelelő építészeti választ adott a brutális nagypaneles lakótelep birodalmi lépegetőinek hadseregének felvonulására. De neki „könnyű” dolga volt, hiszen egy egész épületegyüttest kellett megalkotnia a tervezőasztalon.
Magyar Éva és Pazár Béla azonban egyetlen szál épülettel szállt szembe a környező építészeti szellemtelenséggel. Az ő építészetük mindig is a lényeg keresésének jegyében állt. A tektonika alapvető fontosságú számukra, és az is, amit elkerülnek, azaz a díszítést, a jelet és a jelentést. Pazár teoretikusan is kidolgozott építészetfilozófiája pontosan a jelentést kerüli. Az avas-déli református templom külsejében formailag, hagyományos értelemben úgyanúgy nem szakrális épület, mint a szintén általa 2000 körül tervezett békásmegyeri evangélikus templom sem az. A maga absztrakt nyelvén azonban mégis képes olyan építészeti jelentést közvetíteni, amit kellő elmélyüléssel meg lehet fejteni. Ez pedig a téglafal időt és emberi munkát magába sűrítő jelentése, amely nem társadalmi szimbólumon, hanem természeti tényen, érzéki közvetlenségen alapul, tehát esszenciális. Hallgatag, mégis szól.
Erhardt Gábor tarcali Szőlészeti Kutatóintézete
annak az építészetszemléletnek a gyümölcse, amely egyfelől az épülettel azonos fontosságúnak tekinti a települést, másfelől a megbízóra is hallgat, tehát amikor az hagyományos megjelenésű épületet kér, akkor nem tervez egyedi techno csodát. Pedig egy élelmiszeripari kutatóintézetet technológiai-tudományos üzemként is meg lehet fogalmazni az építészetben. De nem, mert az ő célja az volt, amit a zsűri is kiemelt a pályázati szövegükből és amit nem lehet elégszer hangsúlyozni: „előállítani azt az állapotot, ami egy szerves fejlődés esetén magától értetődő lenne.” Ez persze a lehetetlennel egyenlő, de már maga a törekvés is ilyen szép és egyszerű gyümölcsöt hoz. Vajon hogyan lehet elemezni a szerves fejlődés magától értetődő eredményeit, a hagyományos magyar településeket? Ezt éppen Meggyesi Tamás tanár úr, a díj egyik méltatója végezte el Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúráinak tipológiája című munkájában (Településtudományi közlemények 35/1987). A gazdálkodás, a társadalmi szükségletek, a szellemi tényezők szerepét nagyon pontosan mutatta ki. Amikor tehát a tervező és a megbízó a szerves fejlődés segítésének igényével dolgozik, a lehető legjobbat teszi a helynek és a nemzetnek is.
Magyar Zene Háza
Nagyszerű előre mutató lépes volt a díj alapítójától és a zsűritől, hogy egy külföldi tervező, a japán Sou Fujimoto magyarországi épületét is bevonta a körbe, különdíjat adományozva a Magyar Zene Házának. De még ügyesebb megoldás, hogy közvetlenül nem a japán tervezőt, hanem a magyar irodát, a Noll Tamás vezette Teampannont és a terv magyar projekt építészét, Varga Bencét díjazta, akinek a vezetésével a kiviteli tervek készültek. A fantáziadús, épületszoborként megjelenő, a természettel párbeszédet folytató épület egészen újszerű módon valósítja meg a díj filozófiájában elvárt környezeti illeszkedést:„a Díj odaítélésének legfontosabb szempontja, hogy az új létesítmény szerves része legyen az adott település táji és épített környezetének.” Mert bár a jó értelemben vett szórakoztató építészet, az architainment körébe tartozik, de nem azért mert a rendeltetése az ismeretterjesztő és zenei események befogadása, hanem mert maga az épület is látványos, meglepő, úgy formájában mind anyagában és tereiben.
Kedves Kollégák!
2022. június 29-én, szerdán a Magyar Építőművészek Szövetsége emléknapot szervez Reimholz Péter építész tiszteletére. Sok szeretettel várjuk Önöket a Magyar Építészek Házában.
Köszöntőt mond Krizsán András, MÉSZ elnök
Sulyok Miklós: Reimholz Péter építészete az időben, az idő Reimholz Péter építészetében című előadása
Meghívott felszólalók:
Ifj. Benczúr László
Bodrossy Attila
Csomay Zsófia
Göde András
Jahoda Maja
Kovács Csaba
Szabó Levente
Az emléknapon levetítjük Osskó Judit Unokáink is látni fogják című sorozatának Reimholz Péterről szóló portréfilmjét.
A helyszínen kedvezményesen megvásárolható a TERC Kiadó gondozásában most megjelent Reimholz Péter könyv.
Az előadásokon való részvétel után kreditpont igazolás adható.
Tisztelt Partnereink!
Júniusi hírlevelünkben egy otthoni házimozi terem akusztikai megoldását szeretnénk bemutatni.
A munkát partnereink szakszerű és professzionális megoldásainak hála, igencsak látványosra sikerült összehozni.
A munkát a Silver Insulation System Kft. csapata, Györök János építész- és szigetelő szakmérnök, ügyvezető igazgató vezetésével bonyolította le. Több mint 15 éves tapasztalatukkal az akusztikai szerkezetek fejlesztésében és kivitelezésében, illetve ezek mellett a fújható és vízszigetelési megoldásokban is professzionális szolgáltatást nyújtanak.
A szükséges akusztikai méréseket és tervezést a több mint 25 éves tapasztalattal rendelkező Arató Akusztikai Kft. munkatársa Borsi Gergely villamosmérnök, zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök, akusztikus szakértő végezte, illetve állított ki szakvéleményt az elkészült munkáról.
A projekt célja egy otthoni házimozi, sztereó hallgatásra alkalmas helyiség kialakítása, illetve a lehető legjobb házimoziélmény elérése volt. Egy ilyen tér – mint házimozi helyiség – kialakításánál nem elégséges, hogy kiváló minőségű audió eszközöket használjanak. Az épület akusztikai és teremakusztikai jellemzők precíz vizsgálata és tervezése sok esetben fontosabb, mint maga a hangeszközök teljesítménye.
A Knauf Insulation által forgalmazott és gyártott Heraklith® fagyapot termékcsalád kiváló hangelnyelő képességének és esztétikus megjelenésének köszönhetően, ideális választás hasonló munkák teremakusztikai tervezéséhez. Ezért is esett a választás a teremakusztikai burkolatok kiválasztásánál termékkörünkre.
Borsi Gergely elmondása alapján a kivitelezés és tervezés a következőképpen zajlott.
Először ki kellett alakítani a hanggátló szerkezeteket, hogy ne jusson át a hangenergia a moziteremből a lakóhelyiségek felé.
A „ház a házban” rendszer alapján a födémet megfelelő hanggátló úsztatóréteggel láttuk el, amelyre méretezett úsztatott beton került. Az oldalfalak mentén végig, többrétegű gipszkarton előtétfalat építettünk, amelyet megdöntve, rugalmasan kötöttünk ki a főfalakhoz, hogy az egymással szemben lévő falak között ne alakuljon ki csörgés, illetve többrétegű hanggátló álmennyezet épült, amelyet szintén rugalmasan függesztettünk le a födémről.
A hanggátló szerkezetek megépítése után következett a tér teremakusztikai kialakítása. Egy terem hangzását alapvetően már a helyiség alakja meghatározza – pl. a szélesség/magasság/hosszúság arányok. Az épület szerkezetkész állapotban volt, melyen nem lehetett változtatni. Ezért először megvizsgáltuk, hogy a terem méretarányai megfelelnek-e a nemzetközi ajánlásoknak (mivel az elsődleges funkció házimozi, ezért a Dolby szabvány ajánlásait vettük alapul). Látható volt, hogy a teremarányok megfelelnek a leírt szabványoknak. Ezután meg kellett határozni a helyiség tervezett utózengési idejét. A számítások szerint nagyságrendileg Tm= 0,25 ± 0,05 sec-os közepes utózengési időre kellett tervezni – természetesen a toleranciasávok figyelembevételével.
Ezt alapvetően három típusú teremakusztikai burkolattal biztosítottuk.
Az egyik a szélessávú elnyelő, amelyet a Knauf Insulation által gyártott Heraklith C, 35 mm vastagságú fagyapottáblákkal alakítottunk ki, amely mögé 50 mm vastag ásványgyapotot tettünk. Ez a kombináció igen hatékony hangelnyeléssel bír, és számos akusztikai munkában bizonyult már kiváló és költséghatékony megoldásnak. Annak érdekében, hogy ne legyen túlcsillapítva a tér, a mennyezet nagy részén a Heraklith C táblákat nem kombináltuk ásványgyapottal, így azok hangelnyelési foka jelentősen alacsonyabb. De nem csupán hanggátló, hanem esztétikai szerepe is van a Heraklith®-nak. Egyedi domborzatának köszönhetően a festés különleges látványt nyújt, ezzel emelve a terem hangulatát. A lapok jellegzetes felületi struktúráját felhasználva készültek a „ kétszínű” festések. Egy matt türkiz színre lefújt Heraklith® táblára került fényes felületi hengerelés dekorfestékkel kék és bronzszínben, és egy matt vörösesbarnára fújt Heraklith®-ra került ugyanaz a fényes kék és bronz dekorfesték, egészen más hatást eredményezve. A vászonhoz közeli mennyezeten maradt a matt vörösesbarna szín. Mindezt változtatható színű ledsoros világításokkal lehet különbözőképpen megvilágítani. Ez az egyedi megoldás különleges hangulatot áraszt a zene szentélyébe belépők felé
A másik burkolat a mélynyelő membrán, amelybõl a farost, illetve a műbőr felülettel rendelkező típusokat alkalmaztuk. A burkolatok, amelyek a légrés változtatásával hangolhatók a „fordított dob” elve alapján működnek.
A harmadik típusú burkolat a diffúzor, amely a hang egyenletes lecsengését biztosítja – ezt a célt szolgálja a hátsó polcrendszer is. A helyiséget központi légtechnikai rendszer látja el légutánpótlással. Ezért a gépészeti csöveket nagyon gondos tervezéssel kellett megépíteni, hogy a légsebesség alacsony legyen, illetve az áthallás megszüntetése érdekében a csöveket gondosan el kellett dobozolni.
A visszamérések alapján elmondható, hogy a terem teljesíti a követelményeket, a toleranciasávon teljes mértékben belül marad. A végeredmény egy szépen hangzó, egyenletes energialecsengéssel rendelkező házimozi terem, amely amellett, hogy jól szól, esztétikus megjelenésű is.
Megköszönve megtisztelő figyelmüket,
Tisztelettel:
A Knauf Insulation csapata
Az 1958-ban alapított Alpár Ignác-díjat Hollai Pál építészmérnök, aranydiplomás mérnök, az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) Kivitelezési Szakosztályában és az Építőipari Nívódíjakat odaítélő Építőipari Mesterdíj Alapítvány titkáraként végzett példamutató és eredményes munkája elismeréseként kapta meg.
ÉTE díjat kapott Veresné Rauscher Judit építészmérnök és tűzvédelmi tervezési szakmérnök, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete elnöke, a MÉK Tűzvédelmi Tagozat elnökségi tagja.
ÉTE érdemérmet kapott Frey Lajos építészmérnök, az ÉTE Kivitelezési Szakosztályának elnöke.
Egészségügyi létesítmények tervezésért az EMMI elismerő oklevelet kaptak Csordás Szilveszter orvostechnológustervező- és szakértő, és Koppányi Imre Ferenc építész vezető tervező (Pannon Projekt Kft.).
Már a Terrán Generon is elérhető a megújult Terrán AddOn felületen
A Terrán mindig is igyekezett, hogy a tervezői igényeknek is maximálisan eleget tegyen. Ezt a célt szolgálja az ArchiCAD program alá beépülő, megújult Terrán AddOn is, aminek segítségével egyetlen gombnyomással minden információ rendelkezésére áll. Immáron extra funkcióval bővül a felület: ezentúl a Terrán Generon napelemes tetőcserépről is naprakész tervezői információk érhetők el.
A Terrán számára kiemelten fontos, hogy segítse, edukálja mind a lakosságot, mind a szakembereket. Az építészek munkájának támogatása, a kamarákkal, szakmai szervezetekkel való kollaboráció kiemelt prioritású a cég életében, ezt bizonyítja a Magyar Építőművészek Szövetségével a közelmúltban kötött hosszú távú szakmai együttműködés is.
A Terrán ugyanezen célból, saját weboldalán egy kifejezetten az építészeknek szóló platformot hozott létre, ahol a termékek általános műszaki bemutatása mellett részletes és hasznos információkat kaphatnak az építészek a komplett Terrán tetőfedő rendszerről.
A cég több mint egy évtizede fejleszt olyan speciális beépülő felületet, amelynek segítségével a Terrán tetőcserepek és kiegészítők tervekbe integrálása egyszerűvé válik. A legfrissebb, kizárólag az ArchiCAD alá beépülő Terrán AddOn a széleskörű felhasználói igényeknek megfelelve egy komplex tervezéstámogató felületet kínál, amelynek segítségével – akár az ArchiCAD felületének elhagyása nélkül – minden releváns, fontos információ elérhető. Így nemcsak a tetőcserepekről, hanem a kiegészítő termékekről is egyetlen gombnyomással elérhetővé válik minden hasznos információ, például a speciális beépítési alapadatok, illetve fotorealisztikus látványkép is készíthető, teljesebbé téve így a tervet.
Az AddOn nemcsak megújult, hanem ki is egészült: mostantól a Terrán Generon napelemes tetőcserépről naprakész részletes tervezői információk érhetők el – csomópontok, alátéthéjazati információk, termékleírások, adatok, teljesítmény-nyilatkozatok –, valamint a napelemes tetőcserép a tervekbe beilleszthető (az előírásoknak megfelelő szabályokkal) és ráhelyezhető a megrajzolt tetőre, így a látványterven a Terrán Generon esztétikai előnyét is láthatja az építtető már a tervezési fázisban.
Az ArchiCad AddOn telepítője letölthető a Terrán oldaláról.
A Leier csoport mintegy 70 000 m2 Durisol zajvédő fal elemet exportált Litvániába a jelenleg ott folyó vasút fejlesztési projekt részeként. Ez a környezetbarát műszaki megoldás persze nem ismeretlen Magyarországon, de mára külföldön is megkezdte térhódítását.
A Baltikum országainak vasúti infrastruktúra korszerűsítése és az Európai Unió vasúti hálózatába történő integrálása nem mindennapi lehetőséget kínál az iparágban tevékenykedő gazdasági szereplőknek. A Leier csoport beszállítóként lehetőséget kapott a részvételre és eddig mintegy 70 000 négyzetméternyi Durisol zajárnyékoló elemet szállított Litvániába. „A Radviliskis Litvánia legforgalmasabb vasútállomása, melyen naponta 100-nál is több vasúti szerelvény halad át. Az okozott zajártalmak hatékony csökkentése érdekében zajárnyékoló falak telepítésére volt szükség.” – nyilatkozta a litván vasúti társaság (LTG) illetékese. A környezetkímélő, újrahasznosított faforgács alapú, kiváló zajcsillapító- és zajelnyelési képességekkel rendelkező Durisol Magyarországon már méltán népszerű, jól bejáratott megoldás a problémára, sőt, a technológia más funkcióban is bizonyított már. Komlós Andor, a Leier ügyvezető igazgatója így fogalmazott: „Ezt a modern, környezetbarát anyagot családi házak, társasházak falazatának építésére is használják. A gyártásához használt, újrahasznosítással nyert mineralizált faforgácsból készült falazat kiváló hő- és páraszabályzó képessége miatt ugyanis a legszigorúbb energetikai szabványoknak is megfelel.”
Visszatérve a zajártalom elleni védekezéshez, az autópályák és vasútvonalak mentén húzódó zajvédőfalak látványa megszokott, hétköznapi látvány. Ennek oka, hogy szükséges, előírás szerinti műszaki megoldást nyújt a környék zajártalmak elleni védelméhez. „Az európai vasutak műszaki színvonalának megteremtése mellett a litván vasúti fejlesztés kiemelt céljai közé tartozott az a vonatok sebességének növelése, a szükséges biztonsági és környezetvédelmi követelmények teljesítése, a vasúthálózat vonzerejének növelését szolgáló infrastruktúra-korszerűsítések, és természetesen a pályák mentén húzódó települések zajártalmának csökkentése is. Utóbbi kérdés megoldásában fontos szerep jutott a Leier Durisol zajárnyékoló falrendszerének.” – teszi hozzá Mócsy Zsuzsanna, a Durisol International munkatársa, aki a tervezéstől a megvalósításig a kinti gyártó partnerrel történő folyamatos kapcsolattartás révén figyelemmel kísérte a projektet.
A megfelelő zajvédelem kulcsa: mérnöki tervezés, pontos kivitelezés
Az előírásoknak megfelelő hatás eléréséhez érdekében körültekintő tervezésre, jó minőségű zajárnyékoló rendszerekre és precíz, pontos kivitelezésre van szükség. Akusztikai tervezők a zajárnyékoló falak pontos elhelyezését a zajmodellezés eredményei alapján határozzák meg. A zajmodellezés célja azoknak a helyeknek a beazonosítása, ahol a zajterhelés túllépi a megengedett határértéket, ezért speciális védelemre van szükség. Fontos feladat a műszaki tartalmakat megállapítása után, hogy a falak esztétikai megjelenését a környezethez igazítsák.
A Litván projekt esetében a tervezőket a balti épületek hagyományos tetőfedésének moduláris elemei inspirálták. A Leier zajárnyékoló elemek széles forma, mintázat és színválasztéka pedig nagy segítséget nyújtott ehhez a szakemberek számára.
Környezetbarát zajvédelem
A környezet zajok elleni védelme ma már a természetre tekintettel folyó működés részét képezi, így a környezetbarát Durisol kézenfekvő megoldást jelent. További előnye a zajárnyékoló fal speciális technológiával tömörített, mineralizált faforgács burkának, hogy ellenáll az időjárás viszontagságainak, ezért hosszú távon esztétikus megjelenést garantál úgy, hogy közben az általa körülölelt betonmag biztosítja a szerkezet stabilitását. Ezen felül nem csak elnyeli a zajt, de megakadályozza annak védett oldalra jutását is, tehát nem csak hangelnyelő képessége, de a léghang-gátlása is kiváló. Az akár 6 m fesztávolságú falelemeknek köszönhetően építése gyorsan és könnyen, kevés élőmunkával megoldható, a kivitelezés ütemezése jól tervezhető. A kész szerkezet pedig vandálbiztos, hosszútávon fenntartható megoldást nyújt, a gyártó által garantált, akár 40 éves várható időtartammal, hiszen nem igényel karbantartást, tisztítása vegyszermentesen, egyszerűen vízzel és magas nyomású tisztítóberendezéssel megoldható. A széles szín és mintaválasztékának köszönhetően szinte bármilyen környezetbe beilleszthető.
Tisztelt Kollégák, Kamarai tagok, Nyilvántartottak, és mindenki, aki részese a MÉK 25 évének!
2022-ben 25 éves a Magyar Építész Kamara! Ennek kapcsán több rendezvényt tervezünk. A cél, hogy a jubileum méltó megünneplése mellett a rendezvények lehetőséget nyújtsanak arra is, hogy a közvéleményt, a társadalmat intenzívebben szólítsuk meg, és mutassuk be a Kamara működését, funkcióját, céljait.
Ennek keretében rendezzük meg a SzeptemberFeszt-et, ÉpítészFeszt-et 2022. 09. 23-án, amely a szakmai programok mellett kötetlenebb formában igyekszik majd teret nyújtani azon építészeknek, akik nemcsak a szakmájukban kiválóak, hanem bármely más művészeti ágban, vagy akár a gasztronómiában.
Erre az alkalomra szeretnénk egy gigantikus fotómontázst összerakni a tagjainkról, a 25 év alatti pillanatokról. Arra kérünk Titeket, hogy 2022. 07. 31-ig küldjetek 1-1 fotót az elmúlt 25 évből, ami Rólatok szól, ami leginkább Ti vagytok!
Bár ezt még több ízben megtesszük, de szeretettel invitálunk Titeket a fenti rendezvényre, illetve kérünk Titeket, hogy néhány pixel erejéig legyetek részesei ennek a történelmi montázsnak, és küldjétek el fotóitokat nekünk az alábbi űrlap segítségével:
Fotó beküldési űrlap megnyitása
Figyelem, a fotókat beküldők között kisorsolunk 20 db Magyar Építészet 10-20 könyvet.
Üdvözlettel,
Tutervai Mátyás
kommunikációért felelős MÉK alelnök
A Magyar Művészeti Akadémia tisztelettel meghívja Önt soron következő akadémiai székfoglaló előadására, melynek időpontja 2022. június 23-án, csütörtök 10.00 óra.
Helyszín:
A Magyar Művészeti Akadémia székháza, a Pesti Vigadó IV. emeleti Makovecz terme
(1051 Budapest, Vigadó tér 2.)
Program:
10:00–11:00 Noll Tamás építész székfoglaló előadása: A hierarchikus térszervezési módszer alkalmazása az építészeti tervezésben
További információk a csatolt meghívóban találhatók.
Kérjük, részvételi szándékát legyen kedves a szekfoglalo@mma.hu címre jelezni, 2022. június 21-ig!
Letölthető tartalom:
A Kortárs Építészeti Központ kutatói több mint 400 jó gyakorlatot gyűjtöttek 350 személyes interjú után. Néhol meglepő, a sztereotípiáknak ellentmondó tapasztalatokat szereztek a Balaton-felvidék tájhasználatával és közösségeivel kapcsolatban. A teljes kutatást ősszel publikálják.
Egy urbanistákből és építészekből álló kutatócsapat állt össze 2021. októberben, hogy a Balaton-felvidék jó gyakorlatait, helyi közösségeit és jövőformáló kezdeményezéseit kutassa. A féléves kutatás a kétéves TÁJTÉKA projekt megalapozása, melynek eredményeiből 2023 őszére elkészül a három elemből álló „TÁJTÉKA – A Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztára”. Az eszköztárral a kutatók kiemelt célja, hogy a Balaton-felvidéken élő és dolgozó közösségek számára közép- és hosszútávú lehetőségeket mutassanak egy fenntarthatóbb kultúrtáj kialakításához.
Néhány összefüggést és érdekességet már ismerhetünk a publikáció előtt is. A kutatók az általuk vizsgált 40 településen például rendkívül sokféle adattal foglalkoztak, ami sokoldalú adatfeldolgozást is igényelt. Körülbelül 350 személlyel és szervezettel készítettek személyes interjút. Ezt online kutatómunka is kiegészítette, amelynek során 209 tematikába illő jó gyakorlatot és példaértékű projektet, illetve 198 a vizsgált településeken aktív személyt és szervezetet gyűjtöttek adatbázisba. Az online kérdőívet bárki, aki a régióban érintett, kitölthette, ennek az eredményeit szintén felhasználták a terepmunkán és az adatbázisokhoz. A személyes interjúkat mélyinterjúk és helyzetértékelő workshopok is kiegészítették.
A kutatás érdekes, nem várt eredménye egy saját fogalomtár a számos, erre a tájegységre és kulturális közegre jellemző, egyedi kifejezés megmagyarázásához. Részletesen vizsgálták például a régióban hagyományos, ugyanakkor keveset elemzett őslakos-bebíró-gyüttment viszonyokat, a csoportok közötti konfliktusokat és az együttműködés lehetőségeit. De kiemelt figyelmet kapott a csendes és a proaktív turizmus szerepe, a biogazdálkodás buktatói, jó példái és jövője, valamint a rövid ellátási láncok fontossága is.
A jövőkép és a trendek feltérképezése mellett átfogóan vizsgálták a múlt hatását is a jelen folyamataira: hogy hogyan alakult át az idők során az a társadalmi, gazdasági közeg, és velük együtt az életmód, amely művelte és fenntartotta ezt a tájat.
Megtudhatjuk azt is, hogy bár a szőlő a táj szimbolikus kultúrnövénye, a Balaton-felvidék a hasonló igényű mandula legjelentősebb termővidéke is Magyarországon. A KÉK munkatársai olyan meglepő jelenségekkel is találkoztak, mint például a mesefák, szőrdilemma vagy gasztromigráció.
A kutatás során négy fő témakör került fókuszba: a fenntartható minták és gazdaságok, mozgásban lévő hagyományok, a kísérletező közeg és a korokon átívelő közösségek. Mind a négy témát körül járták a tájgazdálkodás, az épített környezet, az életmód, a vállalkozói szellem és a látogatók aspektusai mentén. Minden alfejezetet esettanulmány egészít ki, amely egy, a régióban fellelhető jó gyakorlatot mutat be.
“A sztereotípiáktól teljesen eltérő gyakorlatokat találunk. Ahogy jobban beleássuk magunkat a térség mindennapi életébe, azt látjuk, hogy a Balaton-felvidék egészen más, mint amit első benyomásra érzékelünk. A bortermelésen, ideiglenesen beköltöző közönségen és tömegturizmust kiszolgáló szolgáltatásokon túl olyan folyamatok és lehetőségek zajlanak, amiket érdemes erősíteni és tudatosítani az itt élő közösségekben.” – Összegezte személyes tapasztalatait Bozsik Barbara, a TÁJTÉKA projekt és a kutatás vezetője.
Az átfogó kutatás eredményét, „A Balaton-felvidék jövőképe” című kiadványt (a TÁJTÉKA eszköztár első elemét) 2022 őszén publikálják, online és nyomtatott formában is elérhető lesz. A vizsgált jó gyakorlatokról és részeredményekről addig is a TÁJTÉKA social media csatornáin, illetve projektoldalán lehet tájékozódni.
A TÁJTÉKA a KÉK – Kortárs Építészeti Központ projektje, melyet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósítanak meg.
PDKS elitbahis http://www.escortbayanlariz.net http://www.sahipleniyorum.com elitbet giriş elitbet giriş casibom giriş PDKS https://haberler07.com
