135 igen szavazattal, 49 ellenvoks és 9 tartózkodás mellett a parlament július 4-i ülésén a képviselők elfogadták az állami építési beruházásokról szóló törvényt, amely az összes olyan állami építési beruházásra vonatkozik, amelyet legalább 50 százalékban finanszíroznak magyar költségvetési, vagy európai uniós forrásból.
A további részletszabályokról az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács fog dönteni, amelynek tagja lesz a Magyar Építész Kamara delegáltja is.
További információkat a jogszabály végleges szövegének Magyar Közlönyben történő megjelenése után tudunk majd adni.
2023. november 1-től jelentősen módosulnak az épületenergetikai rendeletek. A változás érinti a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítás szabályait is.
Továbbra is kötelező marad az energetikai tanúsítvány elkészíttetése új építés, illetve ingatlan eladás és bérbeadás esetén. A tanúsítványt az eladónak/ bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a leendő vevőnek/ bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia.
Új épület esetén, ahogy eddig is, a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően.
A jövőben a követelményeknek való megfelelést igazoló számítást már csak tanúsítói jogosultsággal rendelkező szakember készítheti el.
A szeptember 6-i MÉK képzésre - Új szabályozások az energetikai tanúsításban! - már lehet jelentkezni! Jelentkezés itt: https://tako.mek.hu/?m=kepzes&f=adatlap&kid=1284
Javasoljuk, mielőbb jelentkezzen. Ha beteltek a helyek, a rendszer már nem tud több jelentkezést fogadni.
Az épületenergetikai rendeleteket illetően lényegi változások történtek. A változás jelentősen érinti a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást egyaránt.
A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet felváltja az építési és közlekedési miniszter 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. A 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet pedig a 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletben eszközöl jelentős módosításokat, vagyis változnak a tanúsítás szabályai is.
A változás háttere
Bár a rendeletek 2006-as, illetve 2008-as bevezetésük óta több mint tízszer módosításra kerültek, ezeket mindig az uniós előírások változása kényszerítette ki vagy valamilyen szakmai érdekcsoport lobbitevékenysége. Szakmai szempontból érdemi, átfogó igényű változás egyszer sem történt, pedig rengeteg gyakorlati probléma, avulási kérdés merült fel az idők során. 2017-ben az MMK FAP pályázata keretében megvalósult egy átfogó tapasztalatgyűjtés, ami alapján egy ad-hoc munkacsoport elkészített egy módosító anyagot és eljuttatott az illetékes minisztériumhoz. 2019-ben minisztériumi oldalról a BME felé jött felkérés egy átfogó felülvizsgálat elkészítésére, melynek indoka a 2018-as EPBD irányelv módosítás elsősorban, de kérték, hogy a szakmai észrevételeinket is vezessük át. A 2018-as irányelv módosítás számos egyéb eleme mellett bevezette az ún. EPB szabványrendszerhez való igazodás kényszerét a számítási módszerek tekintetében. Szerencsére nem tette kötelezővé a szabványok alkalmazását, de egyfajta átjárhatóságot, kompatibilitást írt elő. Ennek köszönhető az, hogy az új számítási módszer jelölésrendszerében és bizonyos mértékig logikájában is eltér a megszokott TNM rendelet módszertanától. Elkerülhetetlen volt az EPB szabványok jelölésrendszerének részleges átvétele. Valószínűleg ezt lesz a legnehezebb megszokni. Viszont az összehangolás miatt a jövőben lehetővé válik a szabványok részletes módszerként való alkalmazása, ha az egyszerűsített módszer csődöt mond, például egy nagyon komplex vagy speciális épület esetén. A szakmai háttéranyag 2020-ban készült el, azóta zajlottak azok a véget nem érő bürokratikus eljárások, melyek eredményeképpen született meg 2023. májusában a két megjelent rendelet. Közben az anyag is átalakult, bár a szakmai részletek alapvetően nem változtak.
A 9/2023. ÉKM rendelet váltja fel a 7/2006. TNM rendeletet
Az új rendelet 2023. november 1-én lép hatályba, ami elegendő időt hagy a képzésekre és a szoftverfejlesztők felkészülésére. Az egyszerű bejelentéshez, illetve építési engedélyhez kötött építési tevékenységeknél 2023. október 31-ét követő bejelentések, illetve kérelmek esetén kell alkalmazni az új előírásokat. Ez azt jelenti, hogy hosszú évek halasztásai után végre valóban bevezetésre kerülnek a közel nulla épületekre vonatkozó követelmények, melyeket az EU irányelv szerint 2020. december 31. óta kellene alkalmazni.
Alapvetően megváltozik a rendelet felépítése, ugyanis a számítási módszertan kikerül a rendelet fő szövegéből és az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján fogják közölni. A módszertan megjelenése a következő hetekben várható. A rendelet csak a törzsszöveget és mellékletként a követelményeket, a számítási módszer alapelveit, illetve a súlyozó tényezőket tartalmazza.
A legfontosabb változás a követelményeket érinti, ezen túl megváltozott és új fogalmakkal egészült ki a rendelet fogalomjegyzéke is. A követelményrendszer elemeinek nagy része megmarad, de a megújuló energia részarányt felváltja az életciklus alapú CO2-kibocsátás követelménye. A követelmények struktúrája kis mértékben átalakult: külön lett választva az általános követelmény, valamint a kifejezetten a közel nulla energiaigényű (KNE) új épületekre, illetve a jelentős felújításra vonatkozó követelmény (melyre eddig a „költségoptimalizált” követelményszint vonatkozott). A követelmények felépítése tehát a következő:
Általános követelmények:
-hőátbocsátási tényező követelményértékei
-a nyári hővédelemre vonatkozó követelmény
-az épülettechnikai rendszerre vonatkozó előírások
A közel nulla energiaigényű épületek külön követelményei
-fajlagos hőveszteség-tényező
-összesített energetikai jellemző
- fajlagos szén-dioxid kibocsátás
Jelentős felújítás alá eső épületekre vonatkozó követelmények
-fajlagos hőveszteség-tényező
- összesített energetikai jellemző
Hőátbocsátási tényezők
A hőátbocsátási tényezőkre vonatkozó követelmények nagyrészt változatlanok, csak néhány szerkezet esetében történt változás. Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászárók esetén 1,15-ről 1,1 W/m2K-re, üvegtetők esetén 1,45-ről 1,5-re, tetősík ablakok esetén 1,25-ról 1,3-ra, homlokzati ajtók esetén 1,45-ről 1,4-re módosult a követelményérték. Ez azért volt szükséges, mert a nyílászárók minősítési irataiban egy tizedesjegy pontossággal adják meg a hőátbocsátási tényező értékét.
A fűtött és fűtetlen terek közötti fal követelményértéke enyhébb lett (0,26 helyett 0,4 W/m2K), hiszen az eddigi elvárás a homlokzati falakéval közel azonos hőszigetelési vastagságot követelt meg indokolatlanul.
A legfontosabb változás a talajjal érintkező szerkezeteket érinti, mely ezentúl nemcsak a szerkezet ellenállását veszi figyelembe, hanem a talaj hatását is tartalmazó ún. „egyenértékű hőátbocsátási tényező”-re vonatkozik. Ez nagyobb épületek esetén enyhítést jelent, ugyanis a hőáramnak nagy vastagságú talajrétegen kell átjutnia, mely önmagában is jelentős hőszigetelő hatással rendelkezik. Egy minimális hőszigetelési vastagságot azonban ezután is alkalmazni kell, melynek részleteit a rendelet tartalmazza.
Nyári hővédelem
A nyári hővédelem követelménye alapjaiban változik meg. Eddig a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbségére vonatkozott a követelmény nehéz és könnyű épület kategóriákban. Az új követelmény viszont az üvegezések napsugárzás elleni védelmére fogalmaz meg előírást, melynek alapja a TNM-ben az épülettechnikai rendszer előírásai között jelenleg is megtalálható előírás a gépi hűtés kapcsán.
Az új követelmény szerint a legnagyobb napsugárzásnak kitett K-D-Ny tájolású üvegezések napvédelméről gondoskodni kell, mely háromféleképpen biztosítható:
-alacsony sugárzásátbocsátási képességű üvegezés választásával (mely a téli félévben viszont kedvezőtlen lehet)
-társított szerkezetek alkalmazásával
-hatásos árnyékvetők betervezésével
A követelményérték az üvegezések felülettel súlyozott sugárzásátbocsátási átlagértékére vonatkozik, de nem kell betartani a kis üvegfelületekkel rendelkező épületek esetén.
Épülettechnikai rendszerek
Az épülettechnikai rendszerekre vonatkozó követelményekben is történtek változások. A félreértésekre okot adó komfortparaméterekre vonatkozó táblázatok kikerültek a rendeletből, helyettük ajánlásként megjelenik egy uniós szabvány.
Változtak a fűtési és HMV elosztóvezetékek hőszigetelési követelményei. Pontosításra került a beszabályozásra és a cirkulációs szivattyú működtetésére vonatkozó előírás.
Talán a legfontosabb változás az alábbi előírás: „Épülettechnikai rendszer telepítésekor, jelentős mértékű felújítás esetén azok cseréjekor vagy korszerűsítésekor az épülettechnikai rendszer energiahatékonyságát felhasználási célok szerinti bontásban értékelni kell az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerint is. Az érintett felhasználási célhoz tartozó megváltoztatott részrendszereknek meg kell felelniük legalább a „normál” kategóriának, beépített világítás esetén a „jó” kategóriának.” (Ennek pontos értelmezéséhez lásd még a cikk tanúsításra vonatkozó fejezetét.) Ez az előírás lényegében kikényszeríti, hogy ne kerüljenek alkalmazásra rossz hatékonyságú rendszerelemek mégpedig úgy, hogy nem ír elő konkrét műszaki megoldásokat.
További lényeges változásként meg kell említeni az épületfelügyeleti rendszer kötelező alkalmazására vonatkozó 3.7. passzust is, mely nagyobb épületekben alkalmazandó és a 2018-as uniós irányelv direkt következménye.
Fajlagos hőveszteségtényező
A fajlagos hőveszteségtényezőre eddig közel nulla energiaigényű épületek esetén könnyű épületekre szigorúbb, nehéz épületekre enyhébb követelmény vonatkozott. Az új követelmény egységes minden új épületre, értéke pedig az eddigi két követelményszint között helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy „könnyű” épületek esetén valamelyest enyhült a követelmény, „nehéz” épületek esetén pedig kissé szigorodott (az eddig használt könnyű/ nehéz kategóriákat ilyen formában már nem alkalmazzuk).
A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke közel nulla energiaigényű épületek esetén:
A B
1 A/V ≤ 0,3 0,14 W/m3K
2 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 0,071 + 0,23(A/V) W/m3K
3 A/V ≥ 1,3 0,37 W/m3K
ahol:
A: az épület lehűlő felülete
V: az épület fűtött térfogata
A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke közel nulla energiaigényű épületek esetén
Jelentős felújítás esetén a követelményérték kissé enyhébb lett, ugyanis gyakori probléma volt, hogy nehezen teljesültek az eredetileg új épületekre meghatározott értékek. Felújításoknál jellemzően nem vagy nehezen hőszigetelhető az alsó zárófödém és gyakori eset, hogy a nyílászárók egy részét már kicserélték, de nem a mai elvárásoknak megfelelő minőségben. Ilyen épületek eddig csak nehezen elégítették ki a követelményeket és ezzel elestek a pályázatoktól, támogatásoktól.
A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke jelentős felújítás alá eső épületek esetén:
A B
1 A/V ≤ 0,3 0,18 W/m3K
2 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 0,078 + 0,34(A/V) W/m3K
3 A/V ≥ 1,3 0,52 W/m3K
A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke jelentős felújítás alá eső épületek esetén. A rendeletben hibás ábra jelent meg, amely javítva lesz.
Összesített energetikai jellemző
Fontos változás, hogy az új rendelet szerint csak lakó-és szállásjellegűre vonatkoznak számszerű összesített energetikai jellemző követelmények és ezentúl az oktatási és irodaépületek is az „egyéb” kategóriában tartoznak, ahol referenciaépület módszerrel kell meghatározni a követelményeket. A változás fő indoka az iroda- és oktatási épületek sokfélesége és a belső környezeti paraméterekre vonatkozó elvárások összetettsége. Ajánlott értékek viszont lesznek a tervezési adatokra, az eddiginél több épülettípusra is.
Lakóépületek esetén a követelményérték 76 kWh/m2év, mely egyezik TNM rendelet jelenlegi megnövelt energiahatékonyságú követelményértékével.
Jelentős felújítás esetén a jelenlegi követelményhez képest kis mértékben enyhültek az értékek: a nagy épületek esetén nem változott a határérték (110 kWh/m2év), a magasabb felület-térfogat aránnyal rendelkező kisebb épületekre viszont 140 helyett 150 kWh/m2év lett a megengedett legnagyobb érték.
Az összesített energetikai jellemző fogalma pontosodott, az épület fajlagos nem megújuló forrásból származó primerenergia-igényét kell számítani az új primerenergia átalakítási tényezők figyelembevételével. Az átváltási tényezők fosszilis tüzelőanyagok esetén 1,0-ről 1,1-re változtak, mivel már nem a földgázt tekintjük referenciának. Biomassza esetén az eddigi 0,6 mellett megjelent egy 0,2-es érték is, melyet csak a külön meghatározott feltételeknek megfelelő korszerű tüzelőberendezések esetén szabad figyelembe venni. A villamos energia váltószáma 2,3-ra csökkent, kikerült viszont a rendeletből a csúcson kívüli elektromos áram.
Szén-dioxid követelmény
A minimális megújuló energia részarányra vonatkozó követelmény kikerült az új rendeletből. Ennek oka nem az, hogy a megújuló energia hasznosítása nem fontos, hanem az ezt felváltó CO2 alapú követelmény nagyobb rugalmassága és az ország dekarbonizációs törekvéseinek támogatása. A megújuló energia részarány bizonyos, energiahatékony technológiákat hátrányosan kezelt (pl. hővisszanyerős szellőzés, hatékony távhő stb.), míg másokat indokolatlan nagy előnyhöz juttatott. A CO2 követelmény indirekt módon továbbra is kikényszeríti a megújuló energiaforrások hasznosítását, de egyenértékű megoldásként ismeri el az egyéb energiaigényt és emissziókat csökkentő technikákat. A felhasznált megújuló energia mennyiségét továbbra is szükséges számítani, de nem ez képezi a követelmény alapját.
Ahogy a szabvány fogalmaz, „az energiahatékony épületek célja nem az, hogy minél több megújuló energiaforrást használjunk, hanem az, hogy a lehető legkevesebb nem megújuló energiát fogyasszunk. Magasabb megújuló energia részarány ne eredményezzen rosszabb energetikai teljesítményt” (PD CEN ISO/TR 52000-2:2017).
A CO2 követelményt csak közel nulla energiaigényű épületek esetén kell alkalmazni, maximális fajlagos értéke 20 kg/m2év lakó- és szállás jellegű épületek esetén. Ennek kiszámításához a végső energiaigényt a rendeletben megadott CO2-átalakítási tényezőkkel kell szorozni. Az átalakítási tényezők meghatározása az energiahordozók teljes életciklus alatti kibocsátása alapján történt egy nemzetközi adatbázis adatainak felhasználásával. Az értékek tartalmazzák az energiahordozó felhasználásához, kitermeléséhez, szállításához, valamint az infrastruktúra kiépítéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó üvegházhatású gáz kibocsátásokat.
A 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet módosítja a tanúsításról szóló 176/2008 (VI. 30.) kormányrendeletet
Kezdjük azzal, hogy mi nem változik. Nem változik a tanúsítás elszámolható költsége, annak ellenére, hogy erre a szakma nagyon számított. Nem sikerült áttörést elérni a tanúsítványok kötelező kifüggesztése tekintetében. Ez ugyan elő van írva, de továbbra sincsenek megfelelő kényszerítő intézkedések mellé rendelve. Az ingatlan hirdetések tekintetében előrelépés történt ugyan, minden esetben kötelező lesz feltüntetni a kategóriát, de itt sem látjuk a kényszerítő intézkedéseket. A nemrégiben felröppent sajtóhír ellenére nem igaz, hogy a tanúsítvány kiállítása önkéntessé válna, hiszen „(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása eseten – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – az eladónak vagy a bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, es legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek.” A változás annyi, hogy a HET-számot már nem kell beírni a szerződésbe. E tekintetben az unió által felállított minimum előírás valósul meg a jövőben.
Változtak nem elhanyagolható jelentőségű részletkérdések, mint a 10 éves hatály 5 évre csökkenése, eljárásrendi módosítások, történtek fogalmi pontosítások vagy hogy QR kód került a tanúsítvány mintára. A módosítással megszűnik az energiafogyasztás mérésén alapuló tanúsítás lehetősége, mivel ez a gyakorlatban pontatlan értékelési adatokat eredményezhetett.
Szakmai szempontból nagy jelentőséggel bír viszont az, hogy a követelmények és a számítási módszer megváltozása elkerülhetetlenül maga után vonta a kategóriába sorolási szabályok és a skála megváltozásának szükségességét is. Mivel megszűnik a megújuló részarányra vonatkozó követelmény és megjelenik a széndioxid-emisszió követelményértéke, az új kategóriába sorolás is ehhez igazodik. Eddig a „BB” volt a közel nulla követelmény, ezt a logikusabb „A2023” kategória váltja fel. Az eddigi egy skála helyett két skála lesz, az egyik skála a nem megújuló primer energiafelhasználást, a másik a széndioxid emissziót veszi alapul. A közel nulla szintnek megfelelő épület mindkét skálán teljesíti legalább az „A2023” kategóriát. A skála viszonyítási alapja továbbra is a közel nulla követelményszint, azt tekintjük 100%-nak, és az lesz az „A2023” kategória felső határa. A kategóriák betűjeléhez kapcsolt indexben található 2023-as érték jelzi, hogy az új skála szerint történt a besorolás, megszüntetve ezzel a dupla betűs jelölést. Megszűnik minden további besorolási kritérium (pl. részletes módszer vagy szimuláció, időjárásfüggő szabályozás), ami többletmunkát eredményezett jobb kategóriák esetén, ezért sokszor nyilvánvalóan jobb épületek rosszabb kategóriába kerültek másoknál.
Ami várhatóan a tanúsítvány felhasználói szempontjából hasznos előrelépés, ugyanakkor némi többletmunkát eredményez a tanúsító oldalán, a rendszerelemek értékelési skálájának, valamint a részletesebb, kötött struktúrájú tanúsítási javaslatoknak a bevezetése. Ezután a fő szerkezeti elem- és gépészeti rendszertípusokat be kell sorolni egy ötfokozatú skálán. Például, a külső falakat átlagos hőátbocsátási tényezőjük alapján, a fűtési rendszert a tényleges és a szabványos gépészethez tartozó hatásfokok viszonyszáma alapján kell besorolni. Ez a szoftverekkel nagyrészt automatizálható lesz. Többletmunka ott fog jelentkezni, hogy kétféle javaslatot kell tenni rendszerelemenként a „jó” és a „kiváló” szint megugrására. Várhatóan ehhez is a szoftverek jelentős támogatást nyújtanak majd, de a gépészetnél végső soron a tanúsítónak kell meghozni a döntést.
Továbbá, a jövőben elkerülhetetlen lesz a megfelelő részletességű és minőségű fotódokumentáció feltöltése, illetve egy ún. „felújítási útlevél” szövegmező kitöltése, ami már a következő EU irányelv módosítás irányába mutat. Ennek lényege, hogy javaslatot kell tenni a korszerűsítési intézkedések sorrendiségére, ha azokat egyszerre végrehajtani nincs lehetőség, illetve fel kell hívni a figyelmet azok kockázataira (pl. állagvédelem).
Végezetül megemlítendő az is, hogy sokkal szebb, felhasználóbarátabb lesz a tanúsítvány, mint eddig. Ugyan hosszabb lesz, mert különböző felhasználói célcsoportokat egyszerre szolgál majd ki. A részletes adatok a végfelhasználót kevésbé érdeklik majd, de nagyon hasznosak lesznek a szakma számára, segítik a tanúsítványok ellenőrzését. Ezáltal jelentősen bővül a rögzítésre kerülő számítási adatok köre. Így sokkal pontosabb és használhatóbb adatbázis jön létre a hazai tanúsított épületállományról, hiszen eddig ezen adatok többsége nem került adatbázisba, csak a számítási melléklet részét képezte.
Összefoglalás
Jelentős változások történtek az energetikai jogszabályok területén. Összességében nem lettek sem lényegesen szigorúbb, sem lényegesen enyhébbek a követelmények, de sok apró változás történt, melyeknek hatása épülettípusonként és műszaki megoldásonként változó mértékű lesz. Inkább ésszerűsítések történtek és nőtt a flexibilis választás lehetősége az alkalmazható megoldások tekintetében. A jelentős felújítások követelményei egyértelműen enyhültek.
A tanúsítvány esztétikusabb és felhasználóbarátabb kialakítású lesz és használhatóbb felújítási tanácsokkal fog szolgálni, ezért remélhetőleg javul majd a tanúsítványokról alkotott közvélekedés is.
A szakma nagy kihívások előtt áll. 2023. november 1-ig le kell fejleszteni a tanúsítvány kezelő rendszert és a számítási szoftvereket. A szakértőket tovább kell képezni, amiben a fontos szerep jut a kamaráknak is. Ezek a folyamatok már megindultak.
A jogszabályok szakmai részének kidolgozása és a megjelenés között több mint 3 év telt el. Közben azonban az uniós jogalkotás sem állt meg, az újabb EPBD módosítás küszöbén állunk. A tervezetekből már látszik, hogy jelentős további változások várhatók, melyek óhatatlanul mélyen érinteni fogják a rendeleteket is. Ennek ellenére az életbe lépett változások többsége az új EPBD irányába mutat, ezért bevezetésük mindenképpen előre lépésnek tekinthető.
Dr. Csoknyai Tamás és dr. Szalay Zsuzsa
FELHÍVÁS
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az Építéstudományi Egyesület, mint alapítók és az Építőipari Mesterdíj Alapítvány valamint a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata és az MTF Közmű-technológiákért Egyesület meghirdeti a
2023. évi ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJ -at.
Több kategóriába sorolható építménnyel lehet pályázni. Ezek: többlakásos lakóépület, középület (irodaépület, kereskedelmi és vendéglátó építmény, sport- és szabadidős építmény, egészségügyi és egyéb építmény) ipari és energetikai építmény, mezőgazdasági építmény, műemlék helyreállítás, építmény rehabilitáció, közlekedési létesítmény, komplex infrastrukturális létesítmény, környezetvédelmi és vízügyi létesítmény.
Részletes tájékoztatás és letölthető jelentkezési lap az Építőipari Mesterdíj Alapítvány honlapján (www.mesterdij.hu) a „Nívódíjról” rovatban
Telefonon: 06-30-525-1300
E-mail: mesterdij@mesterdij.hu
Beadási határidő: 2023. szeptember 15.-én, péntek 16 óra
A MOME Építészeti Intézete és a Hegyvidéki Önkormányzat együttműködésében minden évben meghirdetett Árkay-díj pályázat 2023-ban nemcsak az egyetem mesterszakos építészhallgatóinak szólt, hanem a MATE tájépítésze végzős hallgatóit is bevonták a munkába.
Ezúttal, az Istenszeme fogadó fejlesztésére, új funkciójára vártak megvalósítható ötleteket, a hivatalos díjátadón a szokások szerint az Árkay-díj és Árkay-diplomadíj átadására is sor került.
Az országos műemléki és helyi védelem alatt álló zugligeti Istenszeme fogadó (Haggenmacher-villa) ami korábban a főváros tulajdonában állt, itt működött a Kossuth Lajos gyermekotthon a 90-es évek elejéig. Aztán a főváros végül eladta egy magánszemélynek, azonban a kormány élt az elővásárlási jogával, így végül állami tulajdonba került – ismertette az erdei környezetben fekvő épület közelmúltbeli történetét Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere. Elmondta, hogy amikor az Önkormányzat hozzálátott a Normafa és környékének rendbetételéhez akkor nyilvánvalóvá vált, hogy ez a projekt nemcsak a hegygerincet, hanem az egész hegyet jelenti.
„Ezzel a felismeréssel láttunk hozzá az itteni elhagyott, védett épületek helyreállításához, a Lóvasút épülete, a Fácános vendéglő és a Rajk-villa így újulhatott meg. Maradt a Disznófő étterem és az Istenszeme volt vendégfogadó, ez utóbbi most kaphat új funkciót, amihez a kormány a Budapesti Fejlesztési Központ és a Hegyvidéki Önkormányzat segítségét kérte”.
Az utóbbi két évben számtalan ötlet futott be az Önkormányzathoz, de ezek egyike sem volt meggyőző. Hiszen a cél az, hogy a jelentős összegből felújításra kerülő ingatlan legalább a fenntartásának költségeit kitermelje.
„Turisztikai funkciót nehéz elképzelni, inkább valamilyen közfunkcióban lehet gondolkodni, ami normatív támogatást kaphat. Így alakultak ki a pályázaton meghirdetett témakörök, a zarándokszállás, nyári tábor és az oktatási intézmény funkció” – hívta fel a figyelmet Pokorni Zoltán, hozzátéve, hogy mindegyik pályamű izgalmas és egyedi, ami pedig különösen előremutató, hogy megvalósult a tájépítészekkel az együttműködés, hiszen egy erdei területről van szó.
Kovács Csaba építész rámutatott, hogy a MOME és az önkormányzat közötti együttműködés már közel húsz éves. „Jó dolog, hogy életszerű feladatokat kínál az önkormányzat, valóban megvalósításra váró problémákra keresik a válaszokat”.
A MOME Építészeti Intézet igazgatója szerint az épületállomány egyetemes emberi örökség, és ma már nem az kell legyen a cél, hogy ezeket lebontsuk és újakat építsünk, hanem sokkal inkább a megtartásukra érdemes fókuszálni. Tehát, új funkciókkal megtölteni a régi értékeket, hiszen ezzel az ökológiai lábnyomunkat is csökkentjük. Nemcsak a védett épületekre igaz ez, hanem valamennyi építményre. Az Istenszeme fogadó története során volt vendéglátóhely, lakóépület és oktatási intézmény, most pedig egy másfajta hasznosításra vár. Nem egyszerű ezt megoldani, de izgalmas kihívás, és az örömteli, hogy a hallgatók megvalósítható ötleteket adtak az Önkormányzatnak.
Fonti Krisztina alpolgármester kifejtette, hogy eredményes a közös munka a MOME-vel. Ennek egyik legszebb példája a Királyhágó téri Hegyvidék Galéria, ami szintén pályázati téma volt, és bátran állítható, hogy Buda legszebb galériáját sikerült az építészhallgatók segítségével kialakítani.
„Nagyszerű élmény volt részt venni a pályázati folyamatban, látni, hogyan formálódtak az ötletek. Az pedig különösen inspiráló, hogy ilyen sokféle megoldás született a funkció és a kialakítás tekintetében egyaránt”.
Az alpolgármester asszony elárulta, hogy az Önkormányzat szeretné a pályamunkákat a hegyvidéki polgárokkal is megismertetni, ezért kiállítást rendeznek a Polgármesteri Hivatal folyosógalériáján.
Hapszné Tarcsafalvi Eszter kerületi főépítész kiemelte, hogy tájépítészeti szempontból és az épületek kialakításakor is számos nem várt, különleges megoldás született. Éppen ezért a Bírálóbizottság úgy döntött, hogy dicséreteket is kioszt, mert ezzel szeretné elismerni ezeket az értékes gondolatokat.
Dicséretben részesült Pálinkás Szűcs Tilla, Winkler Rebeka Johanna és Gulyás Janka Eszter, valamint Rujp András és Galbavá Viktória pályamunkája.
Idén három Árkay pályázati díjat ítéltek oda, az első díjat Majnár Rebeka Anna, a másodikat Dózsa Bercel – Veres Dóra és Csukás Nikolett – Pintye Zsófia, míg a harmadik díjat Novák Adrienn – Puskár Dóra és Rigó Anna – Pakodi Dóra nyerte el.
Az Árkay-diplomadíj – ezt a végzős mesterszakosok számára írták ki - esetében a többi között a mestermunka-diplomaterv aktualitását, építészeti koncepcióját, egyediségét, komplexitását, építészeti minőségét, grafikai megjelenítését, a makettek minőségét értékelték.
Az idei Árkay-diplomadíjjal Krusinszky Kitty, Micélium tudásközpont a Téglagyári-völgyben című munkáját ismerték el, dicséretet kapott Domonkos Kázmér és Formanek Lisa.
forrás: https://hegyvidek.hu/aktualis/hirek/atadtak-idei-arkay-dijat
A Fishing on Orfű fesztiválon – június 28. és július 1. között – a koncerteket megelőző idősávokban különleges programokkal találkozhatunk. Az idei fesztiválon először jelenik meg építészeti tematika, mint hangsúlyos elem. A civil faluban a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara Építész Szakmai Intézetének szervezésében valósul meg a Közösség – Építészet című interaktív projekt.
Az emberi kultúra sok évezredes múltja során számos értéket hozott létre és halmozott fel. Minden nemzedék az elődök hagyatékaira támaszkodik, így ismeri meg a világot, alakítja életét és újul meg generációkon keresztül a korábban szerzett tapasztalatok segítségével. Újra és újra beépíti azokat a szellemi és kulturális javakat, környezeti és tárgyi formákat, melyeket elődei létrehoztak. A fesztivál négy napja alatt például a kosárfonás tradicionális fogásaival készülnek új térelemek. Kosárfonó mester fogja segíteni a tanulni vágyókat. A hagyományok építéssel történő újraértelmezése mellett – a témát tágabb értelemben is körüljárva – panelbeszélgetésekre kerül sor, melyeket dr. Zilahi Péter, egyetemi docens vezet minden nap délután 15.30-kor az Alternatív Auditóriumban.
Az első nap témája a „Tér-költészet” (Space Poetry). Az építészet és a tájépítészet segítségével olyan munkák jöttek létre Erdélyben, melyek a kortárs alkotói tevékenység és a közösségi építés szellemiségét ötvözik a hargitai táj sajátos vonzerejével, a természeti környezetben megbúvó kis falvak öröklött értékeivel. Az éveken át tartó értékvédő és alkotó táborokról dr. Kondor Tamás egyetemi docens, az erdélyi táborok vezetője és dr. Rétfalvi Donát, az Építész Szakmai Intézet igazgatója fog beszélgetni.
Az idei fesztiválon elkészülő „Gömböcöknek”, fonott gömböknek évekre visszanyúló története van. A hagyományokra alapozott dizájn nem új – sem globálisan, sem pedig a pécsi építészképzés portfólióját tekintve. A korábbi gömböckészítő projekt célja az ormánsági kistérségben élők közösségépítésének elősegítése volt a kortárs designkultúra közvetítésével. A téri fonatok eredetére, valamint a helyi és a hallgatói közösségben betöltött szerepére világít rá a második, csütörtöki beszélgetés, melynek dr. Borsos Ágnes egyetemi tanár, tanszékvezető és dr. Rétfalvi Donát egyetemi docens lesznek a vendégei.
Az építőtáborok nemcsak az építésszé válás meghatározó eseményei, de a közösségben történő felelős gondolkodásra is nevelnek. Az egyes táborokban létrejött alkotások nem kizárólag anyagról és eszközről szólnak, hanem az odafigyelésről és a kölcsönös megértésről is. A nevelés itt nem tematikák szigorú koordinátarendszerében, hanem spontán módon történik. Fiatalok tapasztalatairól hallhatunk a pénteki panelbeszélgetésen, ahol Borbély Fruzsina és Gyüre Lilla építész doktoranduszok lesznek a meghívott vendégek.
A társadalmi problémákra való érzékenyítés összességében globális felelősségünk. A Szolidáris Építészet Kutatócsoport aktív, vezető oktatója, dr. Dányi Tibor Zoltán adjunktus, valamint Müller Tündér Éva, a PTE BTK Szociálpszichológia Tanszékének PhD hallgatója lesznek a záróbeszélgetés vendégei. Az Építészet építészek nélkül – lakhatás alulnézetből című beszélgetés talán a négynapos eseménysor legkomorabb témáját ígéri. A lehetőségekhez mért mikrobeavatkozások hatnak a környezetre, az pedig vissza a közösségre. Az empátia megjelenése teremthet kölcsönhatást Közösség és Építészet között.
További információk:
dr. Zilahi Péter építész, egyetemi docens – PTE MIK
tel.: +36 30 418 8464
e-mail: zilahi.peter@mik.pte.hu
Döntés született a Magyar Művészeti Akadémia 2023 februárjában kiírt ösztöndíjpályázatáról. A 10 tagú döntőbizottságot az MMA elnöke és az általa felkért bírálóbizottsági tagok alkották: Vashegyi György (a bizottság elnöke), Buglya Sándor, Olsvay Endre, Rátkai Erzsébet, Salamin Ferenc, Sára Ernő, Solymosi-Tari Emőke, Szerényi Béla, Szurcsik József, Vári Fábián László. A támogatásra érdemes munkákat az akadémikusok külső szakértők bevonásával, velük együttműködésben bírálták el.
Az Építőművészet kategória nyertesei:
Balogh Miklós
https://osztondij.mma-mmki.hu/felhasznalo/b40bcaf6bae5b18821d5ea97c44f3377
Bánhidi - Kovács Anikó
https://osztondij.mma-mmki.hu/felhasznalo/d0984876dc1227b4b48bb7bf032f2af1
Faragó Melinda
https://osztondij.mma-mmki.hu/felhasznalo/87bb7af3dc041a5cba6cfe2969f71111
Juhász Balázs
https://osztondij.mma-mmki.hu/felhasznalo/debbf8332d0c2a24d6bb610eaf82b596
Kedves Zsófia
https://osztondij.mma-mmki.hu/felhasznalo/14f9bbeb7a975f883aa240d22941e65b
Kőhalmy Nóra
https://osztondij.mma-mmki.hu/felhasznalo/7cfdb6fd0ec55eb62d528b0612518042
Lukács Péter
https://osztondij.mma-mmki.hu/felhasznalo/bc5d85c7860fb4ca6e8f693dac2b2276
Pleskovics Viola
https://osztondij.mma-mmki.hu/felhasznalo/2cd840d71ee17223bbf3f08bc0934789
A nyerteseknek sok szeretettel gratulálunk és sikeres munkát kívánunk!
forrás: https://osztondij.mma-mmki.hu/
A hűtés és a fűtés beszerelését egyszerre könnyítő klímafödém és a klímafal nem csak az építés gyorsaságát, de mint környezettudatos megoldás, annak gazdaságosságát is szolgálja.
Az egyre szélesebb kör számára elérhető és egyre innovatívabb műszaki tartalmakkal készülő előregyártott betonelemek teljes mértékben igazodnak a XXI. század energetikai elvárásaihoz is, sőt néha kifejezetten arra reagálnak az ezen a területen zajló fejlesztések. Ilyenek a gépészeti szerelést könnyítő, de főleg a kivitelezést gyorsító és hibamentesebbé tevő előregyártott betontechnológiával készülő klímafödém és klímafal modellek. Nézzünk erre egy szemléletes példát!
Egy nemrég Győrben elkészült irodaépület kivitelezésekor Leier klímafalakból és klímafödémekből speciális koporsófödém épült. A több szempontól is rendhagyónak számító építési megoldás egyik különlegességét az eltérő és összeépítendő tetőhajlás adta. Az egyik tetőidomot ugyanis tizenöt, a másikat negyvenöt fokos hajlással tervezték. A gyakorlatban ezt úgy lehetett megoldani, hogy az alacsonyabb hajláshoz kéregfödémet, a magasabbhoz kéregfal elemet használtak. A másik rendhagyó megoldás volt, hogy ezeket a vasbeton szerkezeteket klíma csövekkel látták el, így az emeleti szint teljes felületi hűtést és fűtést kapott.
.JPG)
Az innovatív és rohamtempóban terjedő technológia lényege, hogy a lemezekbe már gyári körülmények között, azaz ellenőrzött körülmények között bekerülnek a fűtési- és hűtési csövek, amelyek fűtő- és hűtővíz szállítására és akár hőszivattyú kiszolgálására is alkalmasak. A gyári körülmények kedveznek annak, hogy a terv szerint készülő, az elosztó dobozokat, vezetékcsatlakozókat, fűtő és hűtő köröket előre beépítetten magában foglaló kéregfal és kéregfödém elemekkel minimálisra csökkenthetők az építési hibák. Többek között azért is, mert például nem kell utólag vésni, csövezni, ezért alkalmazásukkal jelentős mennyiségű szakmunka és építési hulladék takarítható meg.
Új épületek esetén fontos, hogy az ellenőrzött helyiség szellőzéséhez a felületi hőmérséklet és a légáramlás szabályozását is ki kell dolgozni. Erre is megoldást kínál a klímafödém integrált szellőzőkkel kiegészített változata, hiszen ebben az esetben a gyártás a szellőztetés pozícióit is meghatározza.
Előregyártás 3D tervezéssel
Az előregyártott betonelemek nagy előnye tehát a gyártási biztonság. Ám mit sem ér mindez, ha nem a legnagyobb pontossággal készülnek az gyártmánytervek. Erre ad választ a Leier kínálta 3D tervezői támogatás, amelynek segítségével a beküldött terveken szereplő, különböző betonelemeket valós méretben egy program segítségével „összeépítik”. Ezzel még azok a pontatlanságok is elkerülhetők, amelyek a rajzokból esetleg nem derülhettek ki, így ezzel a kontrollal a technológia legapróbb hibái is kiküszöbölhetők. A Leier mérnökei az építési tervek alapján elkészítik a szerkezet teljes 3D modelljét, beleértve az elektromos kiállásokat, kapcsolókat, dugaljakat, és a szaniter kiállások felvezetéseit is. Ezek segítségével a gépészek, szakipari kivitelezők még a modellen keresztül tudják ellenőrizni, hogy minden jó helyen van-e. Az esetleges hibák, a szükséges módosítások tehát még a tervezés fázisában elvégezhetők, egyeztethetők az építésszel, gépésszel, villanyszerelővel és a statikussal. A javítások egyszerűen integrálhatók a tervbe, így a végleges 3D terv alapján készülhet a gyártmányterv és végül indulhat a gyártás. A támogatott folyamatnak és a technológiának köszönhetően az különböző elemek nagy pontossággal illeszkednek majd egymáshoz, ezzel nagyobb eséllyel válnak elkerülhetővé helyszíni meglepetések.
Az MMA közgyűlése 2023. május 24-én az új tagok felvételéről is döntött, az MMA új levelező és rendes tagjai:
Boros Pál - építész
Mezőkövesd, 1955. február 10.
Az MMA rendes tagja (2023) Építőművészeti Tagozat.
Az MMA levelező tagja (2021–2023).
Díjak: Pro Architectura-díj (1998), Ybl-díj (1999)
Ferenczfy-Kovács Attila - építészmérnök, iparművész, díszlettervező, látványtervező, vizuális művész
Pécs, 1951. július 26.
Az MMA levelező tagja (2023–) Építőművészeti Tagozat.
Díjak: Balázs Béla-díj (1992), Kossuth-díj (2002)
Gutowski Robert - építész
Budapest, 1976. április 5.
Az MMA levelező tagja (2023–) Építőművészeti Tagozat.
Díjak: Ybl Miklós-díj (2022)
Herczeg Ágnes dr. – tájépítész
Budapest, 1959. november 30.
Az MMA levelező tagja (2023–) Építőművészeti Tagozat
Díjak: Mőcsényi-díj (2019)
Kévés György - építész
Ősi, 1935. március 20.
Az MMA rendes tagja (2023–) Építőművészeti Tagozat.
Díjak: Ybl Miklós-díj (1973), Prima díj (2007), Kossuth-díj (2007), Magyar Művészetért Díj (2008), Nemzet Művésze (2022)
Kravár Ágnes - építész
Sopron, 1947. június 12.
Az MMA rendes tagja (2023–) Építőművészeti Tagozat.
Az MMA levelező tagja (2021-2023).
Díj: Ybl Miklós-díj (2013)
Noll Tamás - építész
Nagykanizsa, 1952. november 5.
Az MMA rendes tagja (2023) Építőművészeti Tagozat.
Az MMA levelező tagja (2021-2023).
Díjak: Ybl Miklós-díj (1983), Pro Architectura-díj (2010)
Szalay Tihamér - építész
Budapest, 1954. május 26.
Az MMA levelező tagja (2023–) Építőművészeti Tagozat.
Díjak: Ybl Miklós-díj (2014), a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2019)
Szarvas Péter - építész
Ungvár, 1962. január 25.
Az MMA levelező tagja (2023–) Építőművészeti Tagozat.
Díjak: Bacsinszky András Érdemrend ezüst fokozata (2021)
Tóth Vilmos - építész
Magyarszentmihály (Szerbia), 1953. április 4.
Az MMA rendes tagja (2023) Építőművészeti Tagozat.
Az MMA levelező tagja (2021-2023).
Díj: MMA Építőművészeti díja (2019)
Vadász György - építőművész, szobrász
Budapest, 1933. február 18.
Az MMA rendes tagja (2023–) Építőművészeti Tagozat.
Díjak: Ybl Miklós-díj (1972), Magyar Kultúráért érdemérem (1976), Pro Urbe díj (1979), Pro Arte díj (1984), Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1993), Pro Architectura díj (1996), Kossuth-díj (1998), Építészeti Nívódíj (2000), Pollack Mihály-díj (2002), Steindl Imre-díj (2002), Prima Primissima díj (2011), Nemzet Művésze (2014), Pro Urbe Budapest díj (2019)
Viszlai József - építész
Miskolc, 1959. július 2.
Az MMA levelező tagja (2023–) Építőművészeti Tagozat.
Díjak: Ybl Miklós-díj (2016)
Minden új levelező és rendes tagnak gratulálunk!
