Kedves Olvasó!
Ebben az évben most először nyílt lehetőségünk arra, hogy kifejezetten gépészeti felhasználásra szánt egyik újdonságunkat megismertethessük Önökkel. A Fire-teK® Duct Protect 30-120°C elnevezésű rendszerünket, amelyet a legfejlettebb gyártástechnológiával rendelkező horvátországi gyárunkban Ecose® kötőanyaggal állítunk elő, kör keresztmetszetű szellőzőcsatornákhoz ajánljuk.
Fire-teK® Duct Protect 30-120°C elnevezésű rendszerünk kör keresztmetszetű csatornákhoz
A Knauf Insulation Fire-teK® rendszer megelőző tűzvédelmet biztosít a szellőzőcsatornák számára. Ásványgyapot termék, az egyik oldalán üvegszállal megerősített, szakadásálló alufólia szövet található. Azon túlmenően, hogy védelmet nyújt tűz esetén, a Knauf Insulation Fire-teK® rendszere jó hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal is rendelkezik.
Knauf Insulation Fire-teK® DuctProtect rendszerünket, a Fire-teK® WM 908 GGB és 910 GGB elnevezésű drótfonatos paplanunkkal, függőleges és vízszintes irányban beépített szellőzőcsatornákhoz fejlesztettük ki. Szintén a kínálatunkba tartozó, Fire-teK® FM 908 ALB és a Fire-teK® FM 910 ALB elnevezésű, tűzött paplanjainkkal szigetelt kör keresztmetszetű csatornák is tűzbiztosak lehetnek, az EN 1366-1 szabvány alapján.
A rendszer 40, 60, 80 vagy 100 mm vastagságú szigetelőanyagokat tartalmaz. Az alkalmazott szigetelés vastagságától függően akár 120 perces tűzállóság is garantálható. A szellőzőcsatorna maximális átmérője nem haladhatja meg az 1000 mm-t.
|
Alkalmazás |
Tûzállósági besorolás |
Termék elnevezése |
Vastagság (mm) |
Termék leírása |
|
Tömör mennyezeti gipszkarton, szilárd fal |
EI 30 (ve ho i ↔ o)S |
Fire-teK® WM 910 GGB |
40 |
Fekete, szöveterősítésû |
|
Fire-teK® FM 908 ALB |
||||
|
EI 60 (ve ho i ↔ o)S |
Fire-Fire-teK® FM 908 |
60 |
||
|
Fire-teK® FM 908 ALB |
||||
|
EI 120 (ve ho i ↔ o)S |
Fire-teK® WM 908 GGB |
100 |
Fekete, szöveterősítésû |
|
|
Fire-teK® FM 908 ALB |
Tûzállósági besorolás: az EN 13501-1 szabvány szerint CE: MW-EN 14303-T5-WS1-MV1-CL10
A telepítés lépései
Megjegyzés
A vízszintes szellőzőcsatornák 9 N/mm2 maximális szakítószilárdságú menetes rudakkal vannak felfüggesztve. A felfüggesztést kell szigetelni, a menetes rudakat nem. A szellőzőcsatorna megépítésénél az EN 12237-es követelmény szerint járjon el.
Megköszönve megtisztelő figyelmüket,
Tisztelettel:
A Knauf Insulation csapata
A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok-, a kutatással-, fejlesztéssel-, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények-, a kamarák-, a műszaki és természet-tudományi egyesületek-, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetőit, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy jelöljék (terjesszék fel) GÁBOR DÉNES-díjra azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő magyar (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket, – akik itthon, vagy határainkon túl – a természettudományos szakterületek valamelyikén:
- kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak,
- jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre,
- megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez,
- személyes közreműködésükkel megalapozták és fenntartották intézményük innovációs készségét és képességét.
A határainkon túl élő magyar alkotó elismerésére javaslatot tehetnek a Magyarország határain túli (ezen a magyarság értendő a világban) magyar szakmai, valamint civil szervezetek és felsőoktatási intézmények vezetői is.
A díjak odaítéléséről a NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma dönt. A Kuratórium döntése végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalmazó), vagy határidőn túl beérkező jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölő vagy ajánló a NOVOFER Alapítvány Kuratóriumának vagy Felügyelő Bizottságának elnöke vagy tagja, az elbírálást segítő szakmai bizottság tagja, a jelölttel családi vagy alárendeltségi kapcsolatban álló személy. A díjak személyre szólnak, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők. A díj csak egyszer nyerhető el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat.
A Kuratórium a felterjesztések alapján az elmúlt 5 évben folytatott, kiemelkedően eredményes innovatív teljesítmény elismeréseként Gábor Dénes-díjat adományoz a jelöltek közül kiválasztott, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező alkotónak, valamint a határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul tudó alkotónak.
A Kuratórium a felterjesztések alapján sok éve folytatott, kiemelkedően eredményes innovatív teljesítmény elismeréseként Gábor Dénes Életmű-díjat adományoz a jelöltek közül kiválasztott, 75. évnél idősebb, Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező alkotónak, valamint a határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul tudó alkotónak.
Az ideális jelölt teljesen új tudást létrehozó szakember, akinek műszaki-szellemi alkotását eredményesen hasznosítják, aki ismereteit a gyakorlatban alkalmazza, látóköre messze meghaladja a szűken vett szakterületet.
Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel kapcsolatos részletes tudnivalók letölthetők a: https://www.gabordenes.hu/palyazati-felhivasok/ címről.
Az elektronikus teljes jelölés beküldési, a papíralapú adatlap postára adási határideje 2022. október 11. – magyar idő szerint 24 óra.
Eredményhirdetés és díjátadás: 2022. december.
További információ: http://www.gabordenes.hu/palyazati-felhivasok/
Szeptembertől egy új, minden igényt kielégítő tanteremben kezdhetik a tanévet a Békéscsabai SZC Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium tanulói. A Wienerberger tanterem elkészültét összesen közel 20 millió forintnyi pénzbeli és termékadománnyal támogatja az építőanyaggyártó vállalat. A hazai szakképzés magas színvonalát szem előtt tartva, a terem fiatalos környezetben a jövő technológiáját nyújtja majd a diákok számára.
A város és a Wienerberger kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. A világ vezető téglagyártójának magyarországi leányvállalata termelésének nyolc helyszíne közül az egyik legfontosabb Békéscsaba. Békéscsabán a cserépgyártásnak több mint 100 éves hagyománya van. Itt, a világ egyik legnagyobb cserépgyárában modern kerámia tetőcserepek, a mellette üzemelő téglagyár robotizált gyártósorán pedig korszerű kerámia falazóblokkok készülnek. A helyi gyár már régóta támogatja a szakképző centrum munkáját, a minőségi szakképzés és a minőségi termékeket gyártó cég együttműködése hívta életre a jelenlegi projektet is. Ennek keretében az építőanyaggyártóvállalat több mint 17 millió forintnyi pénzbeli támogatással, és közel másfél millió forint értékű építőanyaggal segíti a szaktanterem létrejöttét.
„A Wienerberger egy olyan cég, amely folyamatosan az innovációra, a népszerű termékek továbbfejlesztésére és a piac igényeire reflektáló termékek előállítására koncentrál. Törekszünk arra, hogy a termékeinkbe mindig beépítsük a tudomány legújabb eredményeit, ugyanakkor a jó termék önmagában mit sem ér, ha nem párosul naprakész szaktudás a felhasználásukhoz. A Tondach tetőcserepek és Porotherm téglák hazai gyártásának igen jelentős hányada itt, a békéscsabai gyárunkban történik. Ezért is érezzük fontosnak, hogy ebben a városban kiemelten hozzájáruljunk a hazai szakképzés magas színvonalon tartásához” – mondta el Tarsoly József a Wienerberger Zrt. vezérigazgatója.
A Wienerberger számára különösen fontos, hogy a magyar építőipar kis- és középvállalkozási fejlődni tudjanak, hiszen ők adják a szektor bázisát, ehhez pedig megfelelő tudással rendelkező szakemberek kellenek. A Vásárhelyi Pál Technikum az ország egyik legnívósabb középfokú képzőintézménye. A szakirányok közül több is kuriózumnak számít az országban. Ezeket, vagy igazán kevés helyen vagy egyedülálló módon csak itt oktatják a fiataloknak. Ilyen például a fluidumkitermelő technikus vagy akár az útépítő technikus képzés az országban. Az itt elérhető szakok lefedik a gazdaság jelentős részét: építőipar, bányászat és kohászat, környezetvédelem és vízgazdálkodás, illetve a mezőgazdasági ágazatokon belül is specializálódhatnak a hallgatók. A békéscsabai technikumban végzett tanulók 70-80%-a felsőoktatásban folytatja tovább, ami kiemelkedő eredménynek számít a hazai szakképzésben.
„Nagyon hálásak vagyunk a Wienerbergernek, hogy a centrum és a minőségi szakképzés mellé ált, ami nekünk is kiemelten fontos. Intézményünk évek óta több egyetemmel áll partneri kapcsolatban, képzéseink pedig olyan szakmai tudást, olyan alapot adnak a hallgatóknak, amellyel később magabiztosan érvényesülhetnek a munkaerőpiacon, vagy a felsőoktatásban. Azok, akik nálunk technikusként végeznek és a későbbiekben mérnöki oklevelet szereznek, már nálunk megismerkednek azokkal az anyagokkal, amelyek a csúcstechnológiát hordozzák magukban. Ez az újonnan kialakított gyakorlóterem, már szeptemberben a jövő technológiáját nyújthatja a diákok számára.” – mondta Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgatója
Wienerberger Magyarországról:
A Wienerberger Magyarország a nemzetközi Wienerberger csoport tagja. Az anyavállalatot Bécsben alapították 1819-ben, mely mára a világ egyik legnagyobb téglagyártójává nőtte ki magát, első helyen áll a homlokzatburkoló téglák gyártásában, és vezető pozíciót foglal el a kerámia tetőcserép gyártása terén Európában. Összesen 28 főként európai országban, valamint a Indiában, az USA-ban, Kanadában van jelen a társaság. A cégcsoport világszerte 17 000 alkalmazottat foglalkoztat. A Wienerberger magyarországi leányvállalatát 1990-ben azzal a szándékkal alapította, hogy technológiai rendszereit és termékeit egész Kelet-Közép-Európában helyi gyártás révén honosítsa meg. Mára a társaság a magyar építőanyag-piac kiemelkedő szereplőjévé vált. A magyarországi csoport termelése jelenleg nyolc helyszínen zajlik, a hazai foglalkoztatottak száma pedig már megközelíti az ezer főt.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy bármennyire is alaposan átgondolt a tervezési fázisban az esztétika és használati érték tekintetében az üveghasználat, a kivitelezési fázisban ezeket sok esetben alapos anyagi indokkal felülírják. Bár ezek a döntések esztétikai hatása talán a legkevésbé érzékeny kérdés, ha jobban belegondolunk, mégis fontos lehet vele foglalkozni. Egy „A” kategóriás irodánál vagy egy 1,5 – 2,0 millió forint négyzetméter áron kínált luxuslakásnál a tükröződés, a fényáteresztés, a hanggátlás vagy a zavartalan panoráma igenis lényeges kérdés! Járjunk utána, mit nyerhetünk és mit veszíthetünk egy-egy módosítás mentén? A Guardian Glass szakértőjével beszélgettünk.
Ahány homlokzat annyi üveg
Irodaházak és közintézmények esetében szinte kimeríthetetlen a lehetőségek tárháza, de lakóházak üveghomlokzataihoz is variációk széles skálája áll rendelkezésre az újabbnál újabb üvegipari innovációknak köszönhetően. „A kérdés az, megtalálható-e az egyensúly a beruházói-megrendelői érdekek és a technikailag időtálló megoldások között. Mik azok a néha semmiségnek tűnő szempontok, amelyekkel megfizethető áron, jobb paraméterekkel rendelkező épületek jöhetnek létre? Ilyen például a megfelelő az üveg kiválasztása: hanggátással és jobb napvédelemmel kiegészíthető a külső árnyékoló. Ezek a kiegészítések együtt a gépészetet (klimatizálást) kevésbé terhelik, így a kedvezőbb üzemeltetési költségek révén rövidtávon megtakarítást kínálhatnak az épületek használóinak. Mi a Guardian-nél mindenképpen erre törekszünk.” – mondta Németh Árpád András, okleveles építőmérnök, a Guardian mérnök tanácsadója.
Míg a déli benapozás elleni védelmet általában figyelembe veszik, a keleti és nyugati oldalakra már kevesen fordítanak gondot, holott az ezekből az irányokból, a déli tájolásnál laposabb beesési szögben érkező napenergia ellen is fontos, sőt talán még fontosabb a védelem.
Gyakran felmerülő kérdés az is, vajon a napvédő üveg vagy a külső árnyékoló a jobb megoldás.
A válasz nyilván az, hogy „attól függ”. E tekintetben lakóházaknál elsősorban, de akár irodáknál is, a megfelelő napvédelemre egy jó üveg és esetleg egy külső árnyékoló kombinációja lehet a megfelelő megoldás. Ugyanakkor mindenképp figyelembe kell venni, hogy még akár egy külső árnyékoló alkalmazása mellett is szinte kötelező egy low-e üvegnél jelentősebb napvédelmet nyújtó üveg alkalmazása, hiszen senki sem szeret egy állandóan besötétített helyen tartózkodni. Nagyértékű panorámás lakások esetén pedig ennek nem is kellene kérdésnek lennie!
Költségoldalról számtalanszor elhangzott már, hogy a beltéri komfort érdekében igényelt modern, akár fényerő szabályozóval is ellátott, motoros, szélálló árnyékoló megoldások költsége nagyságrendileg megegyezik, de akár meg is haladhatja a teljes nyílászáró költségeit.
Városi környezetben különösen, de vidéken, például frekventált utak mentén, a beltér zajvédelme, komfort és egészségvédelem szempontjából is lényeges téma. Míg irodaházaknál az üveghomlokzatok hanggátlására előírások vannak, a lakóépületeknél ezek mintha nem is léteznének. Így akár az is előfordulhat, hogy kifejezetten minőségi lakások üveghomlokzatain is egyszerű 2-3 rétegű üvegeket alkalmaznak – míg egy vele szomszédos „A” kategóriás irodaházban sokkal jobb üvegek védik a munkaidőben ott tartózkodókat. Pedig ezek a hanggátlási megoldások minden épületben használhatóak ahol emberek élnek vagy dolgoznak.
És mi a helyzet a biztonsággal?
Hogy mitől lesz egy üveg biztonságos, azt több nézőpontból is megfogalmazhatjuk. Biztonsági üvegről beszélünk, ha célunk, hogy törés esetén ne történjen személyi sérülés. De beszélhetünk biztonsági üvegről akkor is, ha azt szeretnénk, hogy a külső behatásoknak ellenálljon. Az épület szempontjából a laminált üveg jelenti a biztonságos üveget, ami nem csak betörés, kiesés, leesés ellen véd, de ha el is törik, zárva tartja a teret. Törés nélkül ellenáll a statikus terhelésnek.
Magyarországon nincs külön szabályozás arra, hol kell mindenképpen „biztonsági” – edzett vagy laminált - üvegeket használni. A Guardian a német szabályozást veszi alapul, annak előírásai szerint ajánlja termékeit. Az az elvük, hogy ami ott megállja a helyét, az itthon is biztonságos. Ettől persze bárki eltérhet, de a biztonságos építés követelményeit szabályozás nélkül is érdemes követni.
Energiahatékony üveghomlokzatokról bővebben: https://buildmarketing.hu/guardian-glass-energiamegtakaritas
Inspiráció Guardian Glass projrktekből: Guardian Glass/ projektek
Tervezői művezetés – Szakmai műhiba
A megtörtént esetben tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett. A tervezői felelősségbiztosítás alapján a biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint a biztosított tervezőnek kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító a feltételeiben meghatározottak szerint mentesíti.
Miért kell fizetnie a tervezőnek?
Mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:518 § - ban tiltja a jogellenes károkozást. A 6:519 § értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni!
Milyen károkat okozhat egy tervező?
A potenciálisan bekövetkezhető károk nagyon változatosak és egyáltalán nem ritkák! Sérülhetnek vagy semmisülhetnek meg dolgok, tárgyak, személyi sérülés keletkezhet és keletkezhet tisztán pénzügyi veszteség is, mely nem sorolható sem a dologi kár sem a személyi sérülés körébe. Jelen konkrét esetben szerződésen kívüli károkozás történt tervezői hiba következtében.
A konkrét eset:
A tervező egy iroda – és üzletközpont tervezését végezte, tervezői művezetéssel együtt.
A szolgáltatott tervek alapján felépült egy üzletközpont.
A tervezői művezetés során a tervező az első emeleten felszerelt vízmelegítővel kapcsolatosan nem vette észre, hogy a tervezettől eltérő teljesítményű és kapacitású készülék került felszerelésre. A vízmelegítő nem megfelelő felszerelése, teljesítmény méretezése miatt a vezetékelése megnyílt. Sajnos, mivel a vízmelegítő az első emeleten volt, a földszinten pedig étterem és üzlethelyiségek voltak, óriási károkat okozott a kiömlő víz.
A kár bekövetkezése kapcsán a tervező kizárólagos felelőssége megállapítható volt, a tervező, a tervezői művezetéssel kapcsolatos műhibát elismerte. A kár összege több, mint 5 millió Ft. volt.
A biztosító, a felelősségi viszonyok részletes megismerését követően, a tervező helyett megtérítette az étteremben és az üzletekben okozott kárt.
Dr. Püski András, biztosítási szakjogász
Magyar Építész Kamara egyedi felelősségbiztosítás: https://mek.hu/index.php?link=biztositas
2022. július
2019-ben megünnepeltük „Az Év Belsőépítésze” pályázat 20. évfordulóját. Ez évben kerül sor a 21. pályázatra „Az Év Belsőépítésze – 2019-2021” -re. A díjátadás tervezett időpontja 2022. december.
A Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata és Laki Péter alapító ebben az évben is pályázatot hirdet „Az Év Belsőépítésze – 2019-2021” díjra.
A Laki Péter által alapított díjat évente a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata adományozza kiemelkedően magas vagy különös tervezői értékekkel rendelkező belsőépítészeti munkáért.
Sajnos a pandémia nem tette lehetővé a pályázatot a közbenső évekre, ezért a három évben átadott épületek belsőépítészeti munkáit várjuk a pályázatra.
Várjuk azokat a munkákat, amelyek ezekben az években készültek el, függetlenül azok nagyságától. Pályázhat kis és nagy területű épületbelső csakúgy, mint középület, lakás, üzlet, oktatási épület, egészségügyi épület vagy más közösségi- vagy közönségforgalmi épület, állami vagy magánberuházás.
Örömmel vesszük az építtetők, használók, üzemeltetők, kivitelezők jelölését is egy-egy általuk szeretett és javasolt belsőépítészeti munkára. Ebben az esetben a jelöléseket kell eljuttatni a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozat vezetőjéhez címezve: ecker.judit@art-tax.hu. A jelölésben fel kell tűntetni az alkotás címét, a tervező nevét, elérhetőségét. A jelölések alapján a Belsőépítészeti Tagozat vezetője felkéri az alkotót a pályázat beadására.
A jelölések határideje: 2022. augusztus 1. – hétfő 12 óra.
A pályázati dokumentáció:
A dokumentációnak nincs kötött formája, de lehetőség szerint 70x100 cm-es kép akasztókkal ellátott tablókon kérjük beadni, mert a pályázatokat az ünnepélyes díjátadás alkalmával kiállításon mutatjuk be.
A pályázat anyagát elektronikus adathordozón is be kell adni, külön könyvtárban a tablókon elhelyezett képek nyomdai felhasználásra alkalmas méretében és formátumában (jpg). A szöveges anyagokat word formátumban kérjük. A pályázathoz csatolni kell a fotók felhasználásáról szóló nyilatkozatokat, a pályázó(k) adatait – név, cím, telefon, e-mail, több pályázó esetén szerzői díj megoszlása.
A beadott pályázati anyag a későbbi publikációk miatt a pályázat kiírójának tulajdonába kerül.
A résztvevők köre:
A pályázaton részt vehetnek mesterszintű belsőépítész végzettségű (okl. építész tervező művész, okl. belsőépítész művész, okl. építőművész, okl. belsőépítész környezettervező művész) és/vagy belsőépítész jogosultsággal rendelkező tervezők. Miután a belsőépítészeti tervezés 2014. január 1. óta jogosultsághoz kötött tevékenység, a pályázóknak rendelkezniük kell a jogszabályban előírt kamarai tagsággal is. A kamarai jogosultsági számot kérjük a pályázat írásos dokumentációjában közölni.
A pályázatok beadása:
A pályázatokat a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozatához címezve a Magyar Építészek Házába - 1088 Budapest, Ötpacsirta u.2. személyesen, kivételes esetben postai úton kell eljuttatni.
A pályázatok beadási határideje: 2022. szeptember 26 (hétfő)- 29. (csütörtök) között 9.00 és 15.00 óra között, Ulrich Tamás-nál MÉK Titkárság földszinti iroda.
A beérkezett pályázatokat szakmai zsűri bírálja el.
A zsűri tagjai:
Kérdésekkel O. Ecker Judit tagozatvezetőt lehet megkeresni a 06/1 341-0104/15 mellék telefonszámon vagy az ecker.judit@art-tax.hu e-mail címen.
Kérünk mindenkit, hogy a felhívást az ismerősök és a barátok körében is terjessze.
Budapest, 2022. június 30.
O. Ecker Judit – tagozatvezető
Fotó: Herédi Győző
Az Építészfesztivál: Future Perfect összművészeti alkotótábor hétvégéjén (07.01.-07.03.) minden érdeklődőt szeretettel várunk a dunaújvárosi Szalki-szigeten. Előadásokkal, beszélgetésekkel, várossétákkal, koncertekkel és egyéb programokkal készülünk építészeknek és a téma iránt érdeklődőknek egyaránt. Az elővételes, kedvezményes jegyvásárlás itt érhető el.
Az Építészfesztivál - Future Perfect az Építészfórum és az Építész Szakkollégium közös szervezésében megvalósuló összművészeti alkotótábor a dunaújvárosi Szalki-szigeten.
Az alkotótábor utolsó három napja (07.01.-07.03.) minden érdeklődő számára nyitott fesztivállá változik. A hétvége során lehetőség nyílik a hét közben tevékenykedő építős, elméleti, performatív workshopok munkájának megismerésére, emellett pedig különböző szakmai és társszakmákhoz kapcsolódó előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken vehetnek részt a látogatók. A szakmai programok között lesznek előadások például az építészszerepek változásáról, a szocializmus vidámparképítészetéről, vagy épp a szocreál városépítészetről; valamint kerekasztal beszélgetések a zsugorodó városok problematikájáról, az utópiák irodalmi, építészeti és képzőművészeti vonatkozásairól, és az építőanyagok jövőjéről is. Esténként koncertekkel, zenei performanszokkal és bulival is készülünk, fellép többek között a JÜ, a ¡Nosnach, a Kinetic Erotic, Mátrai Péter, Esteban de la Torre és Mákó Rozi is.
P R O G R A M O K
07.01. péntek
16:00, Remix
KELLER MÁRKUS: Építészek önképe, építészszerepek változása
Előadás
19:00, Remix
ZEMLÉNYI-KOVÁCS BARNABÁS: Jövőredisztribúció
Előadás
21:00, Nagyszínpad
Esteban de la Torre: A bőr szemei
Hangperformansz
22:00, Nagyszínpad
JÜ
Koncert
23:30, Nagyszínpad
Pándi Balázs
DJ
23:30, Nagyszínpad
Nufolklore & Görcz Andi (render)
Vizuál
07.02. szombat
11:00, Kisszínpad
Viz.választó – avagy beszélgetés az építészeti vizualizációról
Beszélgetés
13:30, Remix
SÁMSON KINGA: Ligetkultúra – Vidámparkok a szocializmusban
Előadás
13:30-16:30, gyülekezés: Kisszínpad
Elfeledett tipológiák – Három különleges lakáskísérlet Dunaújvárosban
Séta
15:00, Remix
FUZZY EARTH: Sense-Makers
Előadás
15:00, Kortárs Művészeti Intézet
Rabul ejtett szabadságok – történetek a salazar-diktatúrából
Tárlatvezetés
16:30, Kisszínpad
Dunaújváros másik oldalán
Beszélgetés
19:30, Kisszínpad
Elmúlt jövők — Az utópia irodalmi, építészeti és képzőművészeti színterei
Beszélgetés
21:00, Nagyszínpad
Mátrai Péter
Koncert
22:00, Nagyszínpad
¡Nosnach
Koncert
23:30, Nagyszínpad
Lohuma
DJ
23:30, Nagyszínpad
Szombathy András & Görcz Andi (render)
Vizuál
07.03. vasárnap
11:00, Kisszínpad
Építőanyagok jövője – természetes alapanyagok és korszerű technológiák
Beszélgetés
13:30, Kisszínpad
Természeti szerződés
Beszélgetés
13:30-16:30, gyülekezés, Kisszínpad
Zsugorodó városok – Játékos workshop
Workshop
14:00-15:30, gyülekezés: Városközpont
Séták a szocreál tanösvény mentén
Séta
15:00, Remix
KUSLITS TIBOR: Szocreál városépítészet
Előadás
16:30, Kisszínpad
Zsugorodó városok
Beszélgetés
19:00, Kisszínpad
Dunaújváros szocreál öröksége
Beszélgetés
21:00, Nagyszínpad
Mákó Rozi
Koncert
22:00, Nagyszínpad
Kinetic Erotic
Koncert
23:30, Nagyszínpad
Gördön
DJ
23:30, Nagyszínpad
Yut Qa & Görcz Andi
Vizuál
Részletes infó és napi bontás a programokról a weboldalon, további részletek az Építészfesztivál Facebook-oldalán és a Facebook-eseménynél.
J E G Y I N F Ó
A Fesztiválbérlet 2022. július 01., péntek 10:00 órától a július 03. vasárnap programzárásig érvényes.
Napijegyek aznap 10:00 órától a másnap reggel 10:00 óráig érvényesek.
Koncertjegy aznap 18:00 órától az aznapi program végéig érvényes.
Sátrazni Fesztiváljeggyel és a Napijeggyel lehet. A Koncertjegy sátrazásra nem jogosít.
Jegyvásárlás: https://tixa.hu/epiteszfesztival_fesztival
A rendezvényt támogatja: Dunaújváros Önkormányzata, Austrotherm, Market, Velux, Hörmann, FDB, Baumit, Biggeorge Property, Jafholz, Leier, SwedSteel, Fischer
Az esemény az NKA támogatásával valósul meg.
Az alkotótábor időpontja: június 27. – július 3.
A fesztivál időpontja: július 1. – július 3.
Az esemény helyszíne: Dunaújváros, Szalki-sziget
Építészfesztivál
Honlap: www.epiteszfesztival.hu
Facebook-oldal: www.facebook.com/epiteszfesztival
Instagram-oldal: www.instagram.com/epiteszfesztival
A kérdéseket az info@epiteszfesztival.hu címre várjuk.
Főszervezők: Építész Szakkollégium // Építészfórum
Szervezői partnerek: DANUrB // EASA Hungary
Az építészeti OSSKÁR-díj alapítása, pályázata
Osskó Judit Ybl-díjas, Príma Primissima Díjas építész férjével, Tokár György Ybl-díjas, Príma Díjas építésszel (1933-2019) kettőjük nevének összekapcsolásával építészeti OSSKÁR-díjat kívántak alapítani. Eredeti elképzelésük szellemében 2022. évben a Díj alapítója és az Országos Főépítészi Kollégium (OFK) másodszor hirdetett országos, nyílt és nyilvános pályázatot. Építész tervezők Magyarország területén megépült és 2018. január 1. után átadott épülettel pályázhattak 2022. április 15-ig.
„Olyan új építészeti alkotásokat, együtteseket keresünk, amelyek illeszkednek a település, a táj szelleméhez, rendezik, és nem zaklatják tovább meglévő természeti és épített környezetünket. Olyan kiemelkedő színvonalú műveket szeretnénk díjazni, amelyekben a vezető szerepet a humánum, a harmónia és a minőség képviseli. A beküldött épületeket, együtteseket ezért tágabb környezetükkel együtt kívánjuk értékelni, hiszen a Díj odaítélésének legfontosabb szempontja, hogy az új létesítmény szerves része legyen az adott település táji és épített környezetének.” (kivonat a kiírásból)
A Bíráló Bizottság
Elnök:
Salamin Ferenc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus, az OFK elnöke
Tagok:
Benczúr László Ybl-díjas, Príma Primissima-díjas, Csonka Pál díjas, Lovagkereszttel kitüntetett építész
Csernyus Lőrinc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus
Hegedűs Péter Ybl-díjas, Pro Architectura-díjas építész
Dr. Meggyesi Tamás professzor emeritus, Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építész
Osskó Judit Ybl és Príma-Primissima-díjas építész, a Díj alapítója
Patonai Dénes DLA professzor emeritus, Ybl-díjas, Csonka Pál-díjas építész
A pályázatra idén áprilisban 22 pályamű érkezett be, a díjazottakat 7 tagú, elismert építészekből álló bíráló bizottság választotta ki. „Minden díj annyit ér, amennyit a díjazott művek minősége és általános elfogadottsága visszaigazol. A látvány, - s benne az építészeti is - köztulajdon, és így üdvös volna, ha az olyan tradicionális értékek, mint a harmónia, az arányosság és a szépség ismét polgárjogot nyernének korunk szikárabb építőművészetében is.” (részlet a kiírásból)
Az építészeti OSSKÁR-díj ünnepélyes átadása
A Díj átadása 2022. június 28-án 16 órakor volt a Pesti Vigadó II. em. Déli termében (1051. Budapest, Vigadó tér 2.)
Bevezetőt mondott: L. Balogh Krisztina, az OFK alelnöke
Gondolatait a díjazott épületekről megosztotta: Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA levelező tagja
Zárszót mondott: Dr. Meggyesi Tamás, professzor emeritus
A Díjakat átadta Osskó Judit, a Díj alapítója és Salamin Ferenc, az OFK elnöke
A díjazott pályaművek, alkotók, laudációk:
Református Templom és Közösségi Ház, Miskolc Avas-Dél (Magyari Éva és Pazár Béla építészek)
Hajlék a rengetegben
A lakótelepi református közösségben fogalmazódott meg a templomépítés szándéka. A tervező építészek elemző és mélységeket kutató alkotói munkájának köszönhetően valósult meg a református gyülekezet hajléka. A templom a tíz emeletes beton kolosszusok között szabadon hagyott, gondozatlan Európa Liget északi végén, de még a panelházak között kapott területet. A tervezők a hely adottságaiból adódó kérdésekre egyetlen választ adhattak és ez úgy a templom külső, mint belső megjelenésében tükröződik. Az épület nem tud, és nem is akar a lakótömbök léptékéhez igazodni, avval ellentétben, az enyhén lejtő domboldal mikrokörnyezetébe simul bele.
Kézi erővel felfalazott tégla homlokzatokkal határolt téglatest jelenik meg, és a kis hajlású kontyolt tető fedése is vörös égetett kerámia. Az épülettől különálló, de fallal összekötött harangtorony nem nyúlik az épületnél magasabbra, hiszen a tízemeletes tömbök árnyékában értelmezhetetlen lenne a magasság növelése. A tervezők az épület identitására helyezték a hangsúlyt és tudatosan nem kívánták azt egyéb jelentéstartalommal felruházni. Az épület főbejárata sem a terület megközelítéséhez legközelebb eső nyugati homlokzaton kap helyet, hanem az oldalsó hosszhomlokzaton egy kétszintes nyílásbevágás jelzi.
Belépve az épületbe, a kétszintes előcsarnokból nyíló minden helyiség és a templomtér is azonos anyagok használatával mutatja meg magát. A falfelületek struktúráját a fehérre festett vakolatlan vázkerámia tégla elemei alkotják, a templomteret három oldalról befüggesztett karzat teszi egyedivé, s a fából készült szerkezetek és nyílászárók, a halszálkában rakott téglapadlók egyértelművé teszik a tervezői szándékot.
Az épület egyszerű geometrikus formája anyagi megjelenésével elkülönül a házgyári épületektől, emberi léptékével válik vonzóvá, és az emberi kéz nyomát hordozva lesz hívogató. Az Avas-Dél lakótelepi református templom a közösségépítés reményében, puritán eszközeivel és megjelenésével hívja az embertelen lakótömbökben élő embert. Hiszen CSAK ennyi a dolga.
A Bíráló Bizottság a Református Templom és Közösségi Ház, Miskolc példaszerű, a reményt megújító megfogalmazását OSSKÁR-díjban részesíti.
Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Irodaépülete, Tarcal (Erhardt Gábor építész)
Kevesek számára ismert, hogy a Tokaji-hegyet, vagy Kopasz-hegyet eredetileg Tarcal hegyének hívták, akárcsak a délvidéki Szerémség központi hegyvonulatát. A település régi főutcáján álló egykori Zeleméry-kúria műemlék épülete mellé került az új kutató irodaháza, és ez meghatározta telepítését és megjelenését is.
A létrehozott „T” alaprajzú épület főhomlokzata a kúriával egy síkba került, az utcára érő szárnya pedig a szomszédos utcafrontos beépítések vonalába. Evvel a telepítéssel egy olyan új közteret hozott létre a két épület előtt, mely a meglévő fák organikus karéjával az épített és élő környezet harmóniáját teremtette meg, és amely azt az érzést kelti, mintha mindig ott lett volna, mintha egy szerves fejlődés következtében alakult volna ki. Ezt erősíti a tömegforma és a homlokzat tudatosan visszafogott kezelése is mely fegyelmezettségével kerül minden kivagyiságot.
A tervezéskor a megbízó határozott elvárása volt, hogy az épület hagyományos karakterű legyen, ne a mai trendeket kövesse, hanem a borvidék és a település történetiségét sugározza. A megvalósult épület teljesíti ezt, az utcai szárny követi az egytraktusos Tokaj-hegyaljai épülettípus léptékét, a terméskő, vakolat és cserép homlokzati megjelenését, és a klasszikus lyukarchitectúra megoldásait mutatja. A téralakítás szépsége mellett az építészeti megfogalmazás aktuális kérdéseket is felvet, a stiláris indíttatású illeszkedés, az architektonikus hasonulás napjaink építőművészeti diskurzusának állandó tárgyai.
A példamutató léptékű új köztér létrehozása megerősíti a díj egyik fő értékelési szempontját, mely az épület környezetébe integrálódását kiemelten fontosnak tartja. Ennek során egy természetes együttes jött létre, amely értékelésre méltó. A tervezőt idézve: „Munkánk eredménye tulajdonképpen a mindenkori minimum: előállítani azt az állapotot, ami egy szerves fejlődés esetén magától értetődő lenne.”
A Bíráló Bizottság a Szőlészeti És Borászati Kutatóintézet Irodaépülete, Tarcal környezetbe integrálódó megfogalmazását OSSKÁR-díjban részesíti.
Magyar Zene Háza, Budapest Városliget (M-Teampannon, Varga Bence építész, és 150 tervező)
A nemzetközi építészpályázat 2014. évi kiírásától kezdve komoly ellenszéllel küzdött a projekt. Ugyan a pályázat győztesének, a méltán világhírű japán építésznek, Sou Fujimotónak meseszerű elképzeléséről még a hangos ellenzők is kénytelenek voltak elismerően szólni, de a „kötelező ellenállás” pozíciójából ekkor sem igazán tudtak, talán nem is igen akartak kilépni. Azt vizionálták, hogy az épület alighanem e látványos tervek leegyszerűsített, lebutított mutációja alapján fog elkészülni.
E félelem két forrásból táplálkozhatott. Az egyik – és ez valóban joggal vetődött fel – a hazai építési gyakorlat keserű tapasztalata a látványtervek és az elkészült épületek közötti diszkrepanciából. A másik, hogy a magyar tervezői és még inkább kivitelezői háttér képes lesz-e ezt a légies, könnyed, de egyben végtelenül bonyolult és a hazai építési gondolkodástól alapjaiban különböző épületet megvalósítani.
A hét éven át tartó munkálatok befejeztével és az épület néhány hónappal ezelőtti átadását követően örömmel mondhatjuk, hogy mindkét félelem alaptalannak bizonyult. A japán építésziroda magyar társtervező partnere, az M-Teampannon Kft. építészei megértették és adaptálni tudták a városligeti parkba a távol-keleti tervezőnek a téralkotásról, az épület és a természeti környezet kapcsolatáról, a kint és a bent összeolvadásának sajátos viszonyáról vallott elképzeléseit. Az Ybl-díjas Noll Tamás vezette irodának, azon belül a projekt irányítójának, a japán irodával mindvégig szorosan együttműködő tervezőnek, Varga Bence építésznek kiemelkedő érdeme van abban, hogy Sou Fujimoto terve a megálmodott módon és minőségben megépült.
Ám azóta azt is tudjuk, hogy a japán gondolkodás és a sajátos elvárások óriási kihívás elé állították a projekt valamennyi magyar tervező partnerét, a több mint 30 hazai céget és azok mintegy 150 munkatársát. Utólag az is elmondható, hogy a japán építész terve határozottan megváltoztatta a magyar résztvevőkben az építészeti folyamatok, a kivitelezés minősége, a megvalósíthatatlannak vélt kihívások megvalósíthatósága, a partneri együttműködés korábban nem tapasztalt új minősége, és egy épület által előhívható büszkeség eddig nem tapasztalt élményét.
2022 tavaszától ez a büszkeség mindannyiunk számára átélhető, közös élménnyé vált. De kijelenthető az is, hogy a Városliget fái közé simuló, a természettel egybeolvadó, azzal harmóniában létező Magyar Zene Háza egyben a magyar építészettörténet fontos mérföldköve is lett.
Ezen érdeme, és nem mellesleg az Építészeti OSSKÁR-díj kiírásának is megfelelő, „környezetébe illeszkedő” megvalósítása okán a díj alapítója – a szakmai zsűrivel teljes egyetértésben – a Magyar Zene Háza magyar építészeinek, az M-Teampannon Kft. és munkatársainak tervezői munkáját Építészeti OSSKÁR-különdíjban részesíti.
Sulyok Miklós: Alternatív építészet a fekete dobozok korszakában (Gondolatok a díjazott épületekről)
Az Osskár-díj – vagyis az alapítók, Osskó Judit és Tokár György – által választott, támogatott építészetet már alternatívnak is mondhatnánk, ez ugyanis az igényesen formált, szerényen viselkedő házakat díjazza. A főirány azonban korunkban sajnos a fekete, esetleg szürke dobozoké. A legkülönösebb ennek az épületformának az elterjedésében, hogy úgy tűnik, mintha igény volna rá. Sőt meghatározó településképi szerepben álló kulturális és lakó épületek esetében is találkozunk fekete épületekkel. Nem a badacsonyi és Szent György-hegyi bazaltkőre gondolok, hanem a különféle hightech műkő, beton és kerámiaburkolatos kockákra. Úgy tűnik, mintha kultúraformáló rangra emelkedett volna a fekete doboz-építészet.
Az Osskár-díjtermészetesen nem ilyen építészetet jutalmaz. Sőt, épp a fekete doboz építészet ellenében méltat barátságos, befogadható, környezetüket tisztelő házakat.
Miskolc-Avasi Református templom, építész Magyari Éva és Pazár Béla
Az Avason Ferencz István már egyszer végrehajtotta a lehetetlent, megfelelő építészeti választ adott a brutális nagypaneles lakótelep birodalmi lépegetőinek hadseregének felvonulására. De neki „könnyű” dolga volt, hiszen egy egész épületegyüttest kellett megalkotnia a tervezőasztalon.
Magyar Éva és Pazár Béla azonban egyetlen szál épülettel szállt szembe a környező építészeti szellemtelenséggel. Az ő építészetük mindig is a lényeg keresésének jegyében állt. A tektonika alapvető fontosságú számukra, és az is, amit elkerülnek, azaz a díszítést, a jelet és a jelentést. Pazár teoretikusan is kidolgozott építészetfilozófiája pontosan a jelentést kerüli. Az avas-déli református templom külsejében formailag, hagyományos értelemben úgyanúgy nem szakrális épület, mint a szintén általa 2000 körül tervezett békásmegyeri evangélikus templom sem az. A maga absztrakt nyelvén azonban mégis képes olyan építészeti jelentést közvetíteni, amit kellő elmélyüléssel meg lehet fejteni. Ez pedig a téglafal időt és emberi munkát magába sűrítő jelentése, amely nem társadalmi szimbólumon, hanem természeti tényen, érzéki közvetlenségen alapul, tehát esszenciális. Hallgatag, mégis szól.
Erhardt Gábor tarcali Szőlészeti Kutatóintézete
annak az építészetszemléletnek a gyümölcse, amely egyfelől az épülettel azonos fontosságúnak tekinti a települést, másfelől a megbízóra is hallgat, tehát amikor az hagyományos megjelenésű épületet kér, akkor nem tervez egyedi techno csodát. Pedig egy élelmiszeripari kutatóintézetet technológiai-tudományos üzemként is meg lehet fogalmazni az építészetben. De nem, mert az ő célja az volt, amit a zsűri is kiemelt a pályázati szövegükből és amit nem lehet elégszer hangsúlyozni: „előállítani azt az állapotot, ami egy szerves fejlődés esetén magától értetődő lenne.” Ez persze a lehetetlennel egyenlő, de már maga a törekvés is ilyen szép és egyszerű gyümölcsöt hoz. Vajon hogyan lehet elemezni a szerves fejlődés magától értetődő eredményeit, a hagyományos magyar településeket? Ezt éppen Meggyesi Tamás tanár úr, a díj egyik méltatója végezte el Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúráinak tipológiája című munkájában (Településtudományi közlemények 35/1987). A gazdálkodás, a társadalmi szükségletek, a szellemi tényezők szerepét nagyon pontosan mutatta ki. Amikor tehát a tervező és a megbízó a szerves fejlődés segítésének igényével dolgozik, a lehető legjobbat teszi a helynek és a nemzetnek is.
Magyar Zene Háza
Nagyszerű előre mutató lépes volt a díj alapítójától és a zsűritől, hogy egy külföldi tervező, a japán Sou Fujimoto magyarországi épületét is bevonta a körbe, különdíjat adományozva a Magyar Zene Házának. De még ügyesebb megoldás, hogy közvetlenül nem a japán tervezőt, hanem a magyar irodát, a Noll Tamás vezette Teampannont és a terv magyar projekt építészét, Varga Bencét díjazta, akinek a vezetésével a kiviteli tervek készültek. A fantáziadús, épületszoborként megjelenő, a természettel párbeszédet folytató épület egészen újszerű módon valósítja meg a díj filozófiájában elvárt környezeti illeszkedést:„a Díj odaítélésének legfontosabb szempontja, hogy az új létesítmény szerves része legyen az adott település táji és épített környezetének.” Mert bár a jó értelemben vett szórakoztató építészet, az architainment körébe tartozik, de nem azért mert a rendeltetése az ismeretterjesztő és zenei események befogadása, hanem mert maga az épület is látványos, meglepő, úgy formájában mind anyagában és tereiben.
Kedves Kollégák!
2022. június 29-én, szerdán a Magyar Építőművészek Szövetsége emléknapot szervez Reimholz Péter építész tiszteletére. Sok szeretettel várjuk Önöket a Magyar Építészek Házában.
Köszöntőt mond Krizsán András, MÉSZ elnök
Sulyok Miklós: Reimholz Péter építészete az időben, az idő Reimholz Péter építészetében című előadása
Meghívott felszólalók:
Ifj. Benczúr László
Bodrossy Attila
Csomay Zsófia
Göde András
Jahoda Maja
Kovács Csaba
Szabó Levente
Az emléknapon levetítjük Osskó Judit Unokáink is látni fogják című sorozatának Reimholz Péterről szóló portréfilmjét.
A helyszínen kedvezményesen megvásárolható a TERC Kiadó gondozásában most megjelent Reimholz Péter könyv.
Az előadásokon való részvétel után kreditpont igazolás adható.
