A „helyzetértékelés” bennünk, folyamatokkal kezdettől együtt élő mérnökökben ugyanilyen sommás véleményt hív elő: A TÉVES DIAGNÓZIS ROSSZ TERÁPIÁHOZ VEZET. Mert ez a diagnózis téves, amit közös érdekünk elkerülni. Egyáltalán, volt átfogó értékelés, vagy elemzés az elmúlt 10 év Phare, EU és Leader támogatású beruházásairól? És netán az derült ki, hogy a műszaki tervezés az egyedüli probléma? Vagy az, hogy 2004. óta jogi, pénzügyi, politikai szervezeti struktúra tekintetében minden rendben van? Csak a műszaki színvonal? S ennek megállapításában vajon részt vettek hozzáértő, hivatott műszaki szakértők is? Aligha. A szakmai (tervező) kamarákat senki sem kérdezte, holott évek óta jelzik a rendszer működési zavarait, s évek óta ajánlották a jó diagnózisban való részvételi szándékukat, ami közös érdek lenne. A Bajnai kormány már egyszer tévedett, amikor a bonyolult folyamat egyik szálát kiragadva, úgy láttatta, hogy a pályázatok késlekedő megvalósulásának oka egyedül az építési engedélyek lassúsága. Ekkor belenyúltak két tucat jogszabályba, amitől az engedélyezés még lassúbb lett. (Múlt évben mindezt digitalizálva sikerült tovább lassítani.) Kiderült, hogy a lassúság a pályázati rendszer belső hibája és a politikai környezet miatt állt elő. Ezt a tévedést – most a műszaki szempont kiemelésével – nem lenne jó megismételni, azt vélelmezve, hogy a megbízható szakértelem csak az állami tervezésben valósítható meg, rehabilitálva a Kádár-rendszer tervezési struktúráját, mintha az csupán minőséget teremtett volna. Pedig a beruházási rendszer tényleg rosszul működik, s ennek egyik következménye (és nem oka!) a műszaki tervezés színvonala. Reformra tehát szükség van, ebben mindenki egyetért. De reform igényli az elmúlt 10 év átfogó elemzésén alapuló diagnózisát. Több beruházásban tapasztalatot szerzett tervezőként tennék egy pár észrevételt a diagnózishoz és a terápiához.
A kezdetektől - tehát 2004-től - nem alakult ki az EU támogatások, programok megvalósításának profi szervezete és módszertana. Az irányítási jogot szerzett szervezetek elsősorban politikai alapon szerveződtek, beleértve a személyeket is. A műszaki beruházásban, bonyolításban tapasztalt műszakiakat és a mérnök kamarákat, azok szempontjait ez a politikai – bürokratikus szervezet kihagyta. Így a műszaki szempontok fel sem merültek, vagy háttérbe szorultak, s az objektum helyett a pénz és a jogszabályok, s a forrás elosztás politikai aspektusa került a célkeresztbe. A műszaki dokumentáció eleve másodlagos fontosságú lett. Kimaradtak ezen szervezetekből azok a szakmailag felkészült beruházók is, akik a szakma több száz éves tudását, tapasztalatát birtokolták arról, hogyan is lehet egy beruházást a program-alkotástól a kulcsátadásig hatékonyan és minőségben megvalósítani. Ehelyett olyanok vették át az irányítást, azaz a döntési jogot, akiknek sem hozzáértése, sem felelőssége nem volt. Bárki lehetett projektmenedzser, pályázatíró, csak a mérnöki tervezést kötötték személyes jogosítványhoz, akiknek viszont nem volt döntési joguk, csak felelősségük. Tulajdonképpen a műszakiak csak a bűnbak szerepet kapták – létrejött az „én döntök, te vagy a felelős” szereposztás. Országosan kialakultak inkompetenciák. Mintha most is ez lenne a levegőben.
Mik voltak a rendszer részhibái?
Szándék és idő hiányában elmaradtak a tervpályázatok az előkészítésből, s így elmaradt a koncepciók versenye, a legjobb koncepció kiválasztása, a minőség legfontosabb társadalmi és műszaki garanciája (ha a pályázat mégis megtörtént, jó eredménye lett, mint pld. Pécsi Kulturális Főváros beruházásai).
Az elmúlt 20 év alatt a hazai építésügyben bonyolult és bénító jogszabályi környezet jött létre, mely nem a kreativitást és hatékonyságot, azaz nem az ideális végeredményt és a műszaki minőséget szolgálja. Ennek oka, hogy az épített környezet irányítása kormányzati szinten 1990-től alárendelt szerepben, kormányonként más-más minisztériumban, államtitkár-helyettesi szinten képviseltetve, végrehajtó és nem kezdeményező szerepkörben van. Következmény, hogy az építés ügyének jogszabályai nagyrészt osztályvezető szinten jöttek létre, többnyire elmaradt, vagy felülbírált szakmai egyeztetésekkel. Ezt a jogszabály-béklyót jól érzékeli a jelenlegi kormányzat is, mert felismerte, hogy azok betartásával egy választási ciklus 4 évében nem tudja ígéreteit megvalósítani (most is több az áthúzódó beruházás), ezért a fontosabb beruházásokat külön jogszabállyal, „kiemelt” státussal részben függetleníti az általános jogszabályi környezettől. Ez érthető, ugyanakkor kínálkozik a másik, átfogóbb kormányzati lehetőség is: a jogszabályok teljes áttekintése és megváltoztatása. Ez sajnos eddig nem történt meg, bár mindenki várja.
A tervpályázatok elmaradásának két oka van. Egyik, hogy a pályázati rendszerben az előkészítésre (pályázat kiírás, stb.) van pénz, de pályázatra és műszaki tervezésre nincs költségkeret.
Ugyanakkor nem csak tervpályázatra, de még tervezésre sincs idő, mert a pályázat kiírása és beadása között néha csupán 1-2 hónap van, ami semmire nem elég, csak felületes tervekre. De igaz az is, hogy a jelenlegi tervpályázatok drágák és időigényesek. Mindezek eredményeként a megfelelő, gondos műszaki előkészítésre nincs mód, a tervezők kénytelenek elfogadni a diktált idő-feltételeket, sőt sok esetben ingyen előlegezik munkájukat, a tervezési díj költséget nem kockáztató önkormányzatoknak, vagy vállalkozásoknak.
A pályázatok elbírálása nagyrészt engedélyezési tervek(!) alapján történik, melyhez tételes (!?) költségvetést kérnek, ami a tervek 30 %-os műszaki állapotában lehetetlen, így lényegében hazugság, hiszen még nincs szaktervezés (statika, gépészet, stb.) dokumentáció. A később elkészült műszaki kiviteli tervek ütköznek a hazug, de mereven betartandó költségvetéssel, s azt a látszatot keltik, hogy a műszaki tervek a hibásak a költségvetés pontatlansága, ill. hiányossága miatt. Tehát a rendszerhiba visszafordul és műszaki problémává változik. A költségtöbbletek tehát nem a hibás műszaki tervekből, hanem a hiányos (részleges) előkészítés alapján történt döntések miatt keletkeznek, valamint abból, hogy a pályázatok bonyolítása, közbeszerzése nem szakma-specifikusak, azaz túl általános feltételeket követnek. Az építmény közbeszerzése más kell legyen, mint egy garancialevéllel ellátott, polcról, vagy gyártósorról leemelhető gyártmányé, ahol már a gyártás befejeződött. Itt a gyártás most kezdődik, ráadásul helyszíni, kültéri körülmények között. Az építőipari kivitelezés hagyományosan mindig tartalmazott olyan tartalék összeget, mely fedezetet nyújt a váratlan pótmunkákra, inflációra, előre nem látható műszaki, vagy időjárás problémákra. (Pld. Meglévő épületek rekonstrukciója, műemlékek, v. téliesítés, talajviszonyok, betervezett gyártmányok, anyagok megszűnése, stb.) Mindezek elszámolására ma nincs lehetőség, ezért jelentkeznek költségtöbbletként, ami a pótmunkákra hirdetett – kötelező rész - közbeszerzések miatt további időhúzást – költségnövelést jelenthet.
A folyamatok diagnózisa azt mutatja, hogy azok professzionalizmusa jelenleg hiányzik, s a rendszer valóban rosszul működik. Indokolt a folyamatok átalakítása azzal a céllal, hogy az EU pénzzel támogatott projektek a legnagyobb hozzáadott értékkel valósulhassanak meg. Ezért szükséges lehet egy új, professzionális központi szerv létrehozása. Elsősorban a pályázati célok megfogalmazása, programalkotás, pályázatírás, pénzügyi – jogi előkészítés – bonyolítás – ellenőrzés tekintetében, valamint a tervpályázatok és közbeszerzések kiírása, bonyolítása és értékelése miatt. Ennek a központi szervnek ugyanakkor magas szintű műszaki szakemberek tudására kell támaszkodnia. El kellene kerülni azt a jelenlegi helyzetet, melyben elfogadott, hogy képzettség és felelősség nélküli projektmenedzserek irányítsák a szakértelmet igénylő beruházásokat, s azt a tapasztalt helyzetet, hogy egy nagyberuházás tárgyalásán 12 fő közül kettő a hozzáértő és felelős, de a 10 főnek van döntési joga felelősség nélkül. Ezek a tárgyalások és az egész „együttműködés”, ügymenet etimológiai problémákkal terheltek, azaz nem értjük egymást. Ezért van szembetűnő műszaki színvonalbeli különbség az állami és üzleti szféra által létrehozott építmények között, mert az utóbbiban több a felelős és hozzáértő (kompetens) résztvevő. Ehhez elég megtekinteni a szakmai folyóiratokat. Ugyanakkor nincs szükség a jelenlegi, a mérnökök 23 éve, saját erőből (s nem privatizálással) létrehozott tervező műterem hálózata helyett újra állami tervező irodahálózatot létrehozni. Ez furcsa fejlődési ív lenne; 1948-ig színvonalas magánirodák, majd állami tervezőirodák 1990-ig, majd magánirodák 2014-ig, majd újra állami irodák? A Kádár-kori építkezések elemzése mutatja, hogy nem feltétlenül született minőség. A szemlélet a mennyiséget tartotta fontosabbnak. Ami az állami irodákban a minőséget képviselte, az az 1948. előtti magántervező mérnökök tehetségének, tudásának, tapasztalatának és magatartásának az átmentéséből származott. Kétségtelen voltak előnyei is a nagy tervezőirodáknak, pld. Az, hogy jogászt sohasem láttunk az építkezés során, legfeljebb ritkán, ha utólag valamit jogilag megtámadtak. Ma pedig a jogász ül az asztalfőn és irányít. Mivel az építés – a közbeszerzés okán? – ma jogi aktussá vált. Az állami tervezőiroda-rendszer újbóli megvalósítása egyébként is irreális, hiszen az akkori kizárólag állami tervező irodák száma kb. 40 volt, átlag 500 fővel, speciális szakmai profilokkal (IPARTERV, KÖZTI, LAKÓTERV, UVATERV, MÁVTI, stb.). A mai struktúra megszüntetése erősen vállalkozás- és versenyellenes lenne, s nem lenne EU-konform sem. S kik lennének tagjai? Akik már voltak államiak, tapasztaltak, de önálló irodáikat kellene felszámolniuk, vagy akik még nem voltak részesei, de tapasztalatlanok? És tudjuk azt, hogy egy nagyobb objektum tervezése 30-40 fő műszakit igényel. S több objektum párhuzamos tervezése?
Az előfordul a külföldi gyakorlatban is, hogy egyes speciális feladatokra (amilyen egy vízügyi v. vasúti tervezés, vagy atomerőmű) állami részvételű projektcégek alakulnak.
Egyet lehet tehát érteni egy új – KÖZMUNKATANÁCSRA emlékeztető – professzionális központi rendszer létrehozásával, melynek ugyanakkor nem részese sem a tervezés, sem a kivitelezés, csak azok minőségi célú versenyeztetése.
A továbbiakban tekintsük át táblázatosan a leírt diagnózist és a javasolt terápiát.
|
DIAGNÓZIS |
TERÁPIA |
|
1) A jelenlegi szervezet nem professzionális, különösen műszaki szempontból. |
Olyan profi, központosított előkészítő – bonyolító szervezet, mely biztosítja az EU-s pénzek elköltésekor a legnagyobb „szellemi hozzáadott értéket”. Ez hasonló, mint a valamikor Budapesti Közmunkatanács volt, csak országos szinten. Feladata a programok, a megvalósíthatósági tanulmányok, a jogi és pénzügyi előkészítés, pályázatírás és bonyolítás, tervezői versenyeztetés és értékelés, tervpályázat, referencia, kivitelezői versenyeztetés és értékelés, közbeszerzés ellenőrzés, amihez felkészült műszaki stábok is szükségesek. A projekt-menedzseri szerep legyen feltételhez kötve – mint a tervezés is. |
|
2) Tervezési előkészítés, koncepció-kiválasztás hiányos, nincs rá pénzügyi keret, különösen az önkormányzati szektorban. Tervpályázat nehézkes, költséges, időigényes. |
Anyagi keret szükséges: - a tervezői előkészítésre, - tervpályázatra, koncepció kiválasztásra. - új, gyors, olcsó nyilvános és meghívásos tervpályázati rendszerhez (tervezői kamarák feladata). Idő biztosítása a tervpályázatra és tervezésre. |
|
3) A döntések többnyire engedélyezési terv (!?) alapján, azzal nem szinkronizált, lényegében hamis tételes költségvetéssel készülnek 30 %-os műszaki készültség mellett, ami több későbbi műszaki- és költség probléma forrása. A pályázat kiírók nem ismerik, s nem alkalmazzák a költségszámítás és a különböző tervfázisok összefüggéseit és változatait. |
A tervfajták és költségszámítások szinkronizálása, pld. - tanulmányterv (tervpályázat) fajlagos költségbecslés - engedélyezési terv, mint tanulmányterv, vagy tételcsoportos költségvetés. - tender v. kiviteli terv - tételes költségvetés. |
|
4) Tartalékösszeg szerepeltetésének hiánya, mely elszámolási vitákhoz, redukciókhoz vezet. Nincs kerete a váratlan többletköltségeknek. |
A tartalékkeret bölcs szakmai hagyomány, mely az utóbbi időkben szűnt meg. Indokolt újbóli – kontrollált - alkalmazása, mert az építkezések sok előre nem látható helyszíni (!) problémával járnak (időjárás, termékek megszűnése, felújítások, rekonstrukciók esetén rejtett hibák, meglepetések, beszállítók megszűnése, stb.). |
|
5) Nincs inflációkövetési keret. Így a sok esetben (pld. jogi okokból) évekre elhúzódó építkezést akár 10 %-os többletköltség terheli, melyet műszaki redukcióval szokás ellensúlyozni; eredmény: EUROGAGYI, vagy költségtöbblet. |
Pénzügyi előrejelzések alapján a becsült inflációs értéket a beruházásban szerepeltetni kell, akár a kezdeti nettó keret terhére is. (Az építmények nem kész gyártmányok, a gyártás a tervezés után, a helyszínen történik.) Az egész folyamat időigényes, olykor 4-5 éves infláció terheli. |
|
6) Nincs pótmunka-elszámolásra lehetőség. (Legújabban erre már van jogi lehetőség, de nincs pénzügyi keret.) A pótmunkák jelenleg új közbeszerzés-kötelesek, ami időigényes és álságos. |
A pótmunkák a tartalékkeret terhére – ellenőrzés mellett – legyenek elszámolhatók, s ne legyen szükség al- és ál-közbeszerzésekre. (Az építmény nem késztermék!) |
|
7) A közbeszerzések nem eléggé szakma-specifikusak, bürokratikusak, nem szakmai, hanem pénzügyi garanciákra koncentrál. Nem veszik figyelembe, hogy az építmények nem késztermékek, nem a polcról leemelhető – garancialevéllel rendelkező tárgyak, hanem a helyszínen, a kivitelezés során gyártódnak. |
Szakma-specifikus – speciálisan az építésre vonatkozó közbeszerzés, tartalék összeggel, pótmunka elszámolással, inflációkövetéssel. |
|
8) A tervezői művezetés jogszabály szerint nem kötelező, holott a felelős tervezők kivitelezés közbeni jelenléte a terv minőségi megvalósítását, így a megbízó érdekét szolgálja. Kinek az érdeke, hogy a felelős tervezők – akiknek szerzői jogai is vannak – ne vegyenek részt a megvalósulásban, vagy bárki helyettesítse ebben, ami összezavarja a felelősség határait? Ellentmondás, hogy a kivitelezés során a tervező jelenlétét ugyanakkor más rendeletek előírják. |
Jogszabály módosítás szükséges a felelős tervezői művezetés kötelezővé tételével (hasonlóan a műszaki ellenőr, vagy műszaki vezető alkalmazásának kötelező jellegével), mert ez a műszaki minőség és megbízó (állami) érdek. |
|
9) A tervezőnek műszaki átadáson, üzembehelyezési eljáráson jogilag nincs hatásköre. |
A tervező régi jogát vissza kell állítani és kibővíteni a műszaki minőség és a tervek szerinti megvalósulás (azaz a megbízó) érdekében. |
|
10) Az elmúlt 23 évben a mérnök társadalom önerejéből, saját vállalkozásként létrehozott tervező irodai hálózata nem akadálya a műszaki tervezés minőségének, ugyanakkor feltétele a minőség versenyeztetésének. |
A meglévő struktúra megtartása indokolt. Megszüntetése vállalkozás- és versenyellenes, nem EU-konform. Speciális esetben állami részvételű projektcégek létjogosultak lehetnek (pld. atomerőmű, vízügyi tervezés, városrendezés, stb.). |
A Várbazár megújításáról szóló konferencia a Construma kiállításon.
kezdés: 2014. április 4. 13:00
vége: 2014. április 4. 16:00
Bővebben:
Az AIDA projekt keretében a még épülőfélben lévő, Budapest 13. kerületében található, 100 lakásos passzív társasház épületlátogatására kerül sor. 2014. március 18-án délelőtt 10 órakor
tartjuk az AIDA projekt keretében
a harmadik hazai épületlátogatást, melynek
tárgya az utóbbi időben komoly
sajtófigyelmet is kapott, A helyszíni bejárás keretében az érdeklődők az épület tervezőjétől, Nagy Csabától tájékozódhatnak az épületben alkalmazott technológiákról, megoldásokról illetve a kivitelezés során felmerült kihívásokról. Ez a mostani alkalom több okból is kivételes lehetőséget biztosít a résztvevők számára. Az egyik, hogy tekintettel a nem teljes készültségi szintre, mód nyílik az olyan megoldások, szerkezetek, rétegrendek stb. megtekintésére, melyek a kész épület esetében már nem volnának láthatók. Szintén ide tartozik, hogy a lakók beköltözését követően nem lesz lehetőség a mostanihoz fogható alapossággal bejárni és megismerni ezt a passzív technológiákat felvonultató épületet és az itt megvalósuló elképzeléseket. A szakmai tájékoztatót követően terveink szerint a kerületi önkormányzat képviselője ismertetné az építtető szemszögéből a beruházással kapcsolatos tapasztalatokat és tanulságokat. Az esemény célja a kapcsolatépítésen túl, hogy a rendezvény fő célcsoportjának tekintett építőipari szakemberek, építészek, valamint az önkormányzatok képviselői mélyebb bepillantást nyerjenek a rendelkezésre álló technikai megoldások sokszínűségébe, valamint az Európában egyre meghatározóbbá váló épületenergetikai trendekbe is.
Oelschläger - Őry Lajos építész
2014. MÁRCIUS 17-én, délután 16. 30 órakor a HBM ÉPKAM kiállító termében (4028 Debrecen, Sarló utca 3. szám, Fszt.)
A kiállítást megnyitja: Ernyey Gyula, egyetemi tanár (MOME professor emeritusa)
Köszöntőt mond: Pecsenye Béla (HBM ÉPKAM Elnöke)
A kiállítás kurátorai: Pásztor Péter és Priatková Adriana
Kiállítás időtartama: 2014. március 17. - 2014. április 17.
Látogatási
idő: a Kamara ügyfélfogadási napjain, 09.00 és 16.00 óra között,
illetve látogatói / hallgatói csoportoknak előzetes megbeszélés alapján,
külön egyeztetett időpontban is!
Oelschläger-Őry Lajos (1896,
Kassa – 1984, Miskolc) szepességi német származású magyar építész, aki
élete legtermékenyebb időszakát a két világháború között (az első
Csehszlovák Köztársaság idejében) Kassán töltötte. A legnevesebb
épületei közé tartozik Kassán a Forum (Slovan) Mozi, Ortodox Zsinagóga
és Iskola, Kereskedelmi és Iparkamara épülete, Tűzoltólaktanya és a
Városi Nyári Strand. Ezek ma már Kassa város műemlékileg védett
épületállományának szerves részévé váltak. Ennek is köszönhetően lett az
építész az EKF 2013 Kassa kiemelt egyénisége (Márai Sándor íróval,
Kosice Gyula szobrásszal és Juraj Jakubisko filmrendezővel közösen).
Oelschläger
Lajos 1939-ben a Vitézi Rend tagja lett és magyarosította a nevét Őry
Lajosra. 1945-ben az ún. Benes-dekrétumok döntései alapján el kellett
hagynia családjával együtt Kassát és Csehszlovákiát. Miskolcon
telepedett le. Itt az Északterv ill. Borsodterv szocialista
tervezővállalatok munkatársaként több épületet tervezett, például a
csipkéskúti Csikótelepet, a miskolci Miklós úti Elemi Iskola és a
Kazinczy utcai Patikaközpont épületeit, ill. a diósgyőri Egészségügyi
Központot tervezte.
A Kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara
Építészeti Tanszékének munkatársai – Adriana Priatková és Pásztor Péter
építészek – a Szlovák Kulturális Minisztérium és a Magyar Művészeti
Akadémia támogatásával készítették el az építész kiállítását. A
kiállítás megnyitójára 2012. december 6-án került sor Kassán a
Kelet-szlovákiai Képtár Erzsébet utcai kiállítótermében. Ugyanott
történt meg 2013. január 18-án (az EKF 2013 Kassa megnyitóünnepsége
előestéjén) az építészről készült háromnyelvű (szlovák – magyar -
angol), gazdagon illusztrált 344 oldalas monográfia bemutatója.
A kiállítást ősbemutatója után Miskolcon, Pozsonyban, Ungváron, Munkácson és Beregszászon mutatták be.
/Pásztor Péter/
A
kiállítás az EKF 2013 Kassa keretén belül, a Szlovák Kulturális
Minisztérium és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jött létre. Az
EKF 2013 Kassa kiemelt egyénisége.
Új trendek, innovatív anyagok és módszerek a belsőépítészetben
Szakmai konferencia – 2014. március 13. 13:00
Helyszín: Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Rózsa utcai campus (1077 Budapest, Rózsa utca 4-6.), B313-as terem
Szervező: Magyar Építész Kamara - Belsőépítész Tagozata
A konferencia levezető elnöke: Medveczky Kazimír
A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Kérjük részvételi szándékukat a rajnai.katalin@mek.hu e-mail címre küldjék meg.
Jelentkezési határidő: 2014. március 11. 12.00 óra
Program:
12:30 Regisztráció
13:00 Köszöntő és megnyitó:
- O. Ecker Judit, a MÉK Belsőépítész Tagozat elnöke
- Baráth Hajnal DLA habil., a BKF Alkalmazott Művészeti Intézetének vezetője
13:15 Szőnyegek: gyártástechnológiák (buklé, velúr, tűzött, tűfilc tulajdonságai) ismertetése
Előadó: Kende László, műszaki igazgató (Top Trade Kft.)
13:45 Festékek összetétele, és az ebből következő műszaki-fizikai paraméterek
Előadó: Varga László (Trilak)
14:15 Modern irodai modul szőnyegekkel szembeni követelmények
Akusztika, hosszú élettartam, bakteriális védelem, szennytaszító bevonat
Milyen paraméterek összessége határozza meg a szőnyegpadló minőségét?
Előadó: Lovas Gusztáv (Decor Flor Kft.)
14:45 Szakmai konzultáció, kérdések válaszok az elhangzottakkal kapcsolatban
KÁVÉSZÜNET
15:30 MAHLMART - Folyékony,kerámia bázisú hőszigetelő bevonat
Előadó: Bagi Zsolt (MART)
16:00 Innovatív anyagok Az Y generáció tereiben
A work-life egyensúly biztosításának belsőépítészeti eszközei
A harmadik tér definíciója, tervezése, működtetése
Kollaborációs terek
A Break out bútorok új generációja
Előadó: Feuertag Ottó
16:30 Szakmai konzultáció, kérdések válaszok az elhangzottakkal kapcsolatban
17:00 Kiállítás a BKF hallgatóinak anyagaiból
Megnyitja: Kovács Zoltán DLA, szakvezető
17:30 Háttérbeszélgetések
A barnamezős területek – az elhanyagolt, korábban rendszerint ipari, közlekedési, vagy honvédelmi célú funkcióval rendelkező – manapság általában kihasználatlan és gyakran szennyezett részei a városoknak.
Hátráltatják a fenntartható fejlődést és szétzilálják a város struktúráját, gazdaságtalanná teszik működését, így ezeken a területeken csak a tervezett revitalizáció segíthet, ezek után kaphatnak ismét érdemi szerepet a városok életében.
A Visegrádi Alap által támogatott, a négy visegrádi ország innovatív urbanisztikai
szervezeteinek együttműködésével létrejött MobEx (Mobile Exposition) Projekt ezt a
gondolatmenetet igyekszik a köztudatba juttatni. A „Water and City - Brownfields” vagyis
a „Víz és város - barnamezők” címmel megszervezett 2013-2014-es kiállítási és
konferenciasorozat első állomása Budapesten valósult meg. A BME-n február 17-én
megtartott angol nyelvű workshop egyben megnyitója volt a március 2-áig tartó
kiállításnak is. A MobEx program-sorozatában mind a négy országban megrendezésre
kerül egy-egy kiállítás és szeminárium, ahol a projekt partnerek bemutatják az adott
témában elért eredményeiket, munkáikat. Fő cél a szakmai tudás átadása és a
tapasztalatcsere, valamint a rendezvény és kiállítás sorozat végeztével egy a
tapasztalatokat, jó gyakorlatokat összegző tudományos kiadvány elkészítése, melyet
a májusi Pozsonyi záró konferencián mutatnak majd be a partnerszervezetek.
A BME Urbanisztikai Tanszékének folyosóján még két hétig látogatható a „MobEx 2013-
2014 - A megújuló Duna part” címet viselő kiállítást Finta Sándor budapesti
főépítész nyitotta meg. A kiállításon megtekinthetőek a Visegrádi Országok
tervezőinek, illetve egyetemi hallgatóinak urbanisztikai tervei, melyek az adott
országok/városok barnamezős beruházásainak nehézségeit, lehetőségeit és már
megvalósult munkálatait mutatják be.
Duna parti fejlesztési irányelvek
A hétfői workshopot Benkő Melinda, a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetem
Urbanisztika Tanszékének vezetője, Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai
Tudásközpont ügyvezető igazgatója és Juraj Furdík, a Szlovákiai Műszaki Egyetem
Építészeti Tanszékének tanára nyitotta meg. A budapesti tematikájú tablókat Németh
Lilla (Ferencvárosi Önkormányzat főépítészi iroda), Borsó Rita (Budapesti Corvinus
Egyetem) és Muraközi Réka (Angyalföldi Önkormányzat főépítészi iroda) mutatták be.
Németh Lilla a ferencvárosi barnamezős projektek bemutatásával kiemelte, hogy a
kerület önkormányzatával és az ingatlanfejlesztőkkel szoros együttműködésben végzett
fejlesztéseik egy új városrész létrehozását célozzák Budapest déli kapujában. A Duna
másik, budai partján található Lágymányosi ipari terület jövőbeli fejlesztési
koncepciójáról beszélt Borsó Rita, aki diplomaterve céljaként a terület revitalizációját
tűzte ki. Muraközi Réka az angyalföldi Duna part fejlesztési irányelveiről számolt be,
mely érintette az egykori hajgyár épületét, a Rákos-patakot és a Dagály strand jövőbeli
szerepét és átalakítását is.
A budapesti munkák bemutatása után a lengyel, a cseh és a szlovák kollégák is
betekintést engedtek munkáikba, melyek a rendezvénysorozat tematikájához igazodva a
folyópartok menti barnamezős rehabilitációs folyamokat mutatták be. Kazimierz
Furtak, a Krakkói Műszaki Egyetem munkatársa Krosnó település barnamezős területeit,
illetve azok feloldási, újrahasznosítási lehetőségeit mutatta be. A település igen érdekes
helyzetben van, ugyanis az óvárostól északra a folyópart mentén végig volt ipari
területek övezik a városmagot. A cseh egyetemről érkezett kolléga, Stanislav Endel az
ipari területek „mekkájából”, Ostravából hoztak példákat a különböző adottságú és
elhelyezkedésű barnamezős beruházásokra. Végezetül Alena Bindzárová és Daniel
Furdík, a Szlovák Műszaki Egyetem két doktorandusz hallgatója mutatta be
diplomamunkáját, mely a kisebb Duna-part menti csomóponti elhelyezkedésű
barnamezős területek revitalizációjáról szólt.
A rendezvénysorozat Krakkóban (Lengyelország) és Ostravában (Csehország)
folytatódik, majd Pozsonyban (Szlovákia) zárul egy nyilvános konferencia
keretében, melyre minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk. További
részletek a www.mut.hu oldalon olvashatóak.
További információ:
Pintér Lívia
kommunikációs és partnerkapcsolati vezető/
Head of Communication and External Relations
Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft./
Hungarian Urban Knowledge Centre
H-1094 Budapest, Liliom utca 48.
Tel.: +36 1 456-0461, Mobil: +36 20 224 0147
E-mail: l.pinter@mut.hu
www.mut.hu
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Háttér:
A rendezvénysorozat vezető partnere a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti Tanszéke. A Visegrádi Alap által támogatott projektben részt vesz még a Krakkói Műszaki Egyetem Építészeti Tanszéke, az Ostravai Műszaki Egyetem és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont is részt vállal immár harmadik éve, mint a Visegrádi csoport (V4) együttműködést képviselő szervezet.
A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont célja az urbanisztika innovációjának elősegítése és szakmai skálájának szélesítése. Ennek érdekében a Tudásközpont feladati közé tartozik az urbanisztikai témájú kutatások, felmérések, módszertani fejlesztések megvalósítása. A szakmai kommunikáció érdekében a Magyar Urbanisztikai Társaság országos rendezvényeinek, műhelyvitáinak szervezésében aktívan részt vesz, ezáltal az élénk szakmai közéletének fenntartását biztosítja és segíti elő. Nonprofit gazdálkodó szervezetként biztosítja a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) finanszírozási hátterét, emellett ellátja a MUT Titkársági feladatait is.
A Tudásközpont célja, hogy javítsa a magyar urbanisztika ismertségét, hatékonyságát és elismertségét.
A
KÉK – Kortárs Építészeti Központ Lakatlan programja keresi azokat a
tulajdonosokat, akik üresen álló ingatlanjukat közösségi kezdeményezések
számára ajánlanák fel kedvezményes használatra.
Az üres ingatlanok visszacsatolására a város életében vannak kipróbált, jól működő, a tulajdonos, a használó és a tágabb városi környezet számára egyaránt előnyös megoldások. A Lakatlan program nem állt meg ezek elemzésénél, szándéka az üres ingatlanok problémájára választ adó köztes használat széleskörű budapesti bevezetése.
A köztes használat két szereplő megállapodásának eredménye:
A helykeresők
2013 őszén a Lakatlan Töltsd újra! néven meghirdetett pályázatával Budapest legizgalmasabb közösségi projektjeit találta meg, amelyek amellett, hogy fontos közösségi, társadalmi ügyeket képviselnek, a gazdasági fenntarthatóság ígéretét is hordozzák. A pályázat óriási népszerűségnek örvendett: 403 pályázó, 96 interjú, 37 kiválasztott projekt, amelyek hitelesen, elhivatottsággal képviselnek egy-egy olyan területet, mint például a környezettudatosság, önellátás, dizájn- és alternatív kultúra, ifjúságnevelés, sport, társadalmi integráció, jogvédelem, érdekérvényesítés. E kezdeményezések, mielőtt megtalálják ingatlanjaikat, intenzív projektfejlesztésben részesülnek a Kreater Társadalmi Innovációs Ügynökségtől a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozta program révén.
Az ingatlantulajdonosok
A program jelenlegi felhívásával az üres ingatlanok tulajdonosait szólítja meg. A cél megtalálni azokat a – magán, vállalati és önkormányzati-állami – tulajdonosokat, akik nyitottak arra, hogy esetenként évek óta üresen álló ingatlanjaikat jelentős kezdeti kedvezmény mellett adják használatba a kiválasztott projektek részére. Legalábbis amíg az adott ingatlan nem válik piaci alapon kiadhatóvá – ideális esetben akár az átmeneti kedvezményes időszak során gazdaságilag is megerősödött projektnek.
Miért jó ez a tulajdonosoknak? A Lakatlan program számos érvet tud felmutatni, kulcsszavakban: az üres ingatlan költségeinek átterhelése, állagmegóvás, marketing (új használói csoportok – nagyobb láthatóság – értéknövekedés, hiteles vállalati felelősségvállalás).
Vajon van-e ma Magyarországon olyan tulajdonos, aki nyitott lehet ezekre az érvekre? Mindenképpen. Több ilyen jellegű, spontán együttműködés létezik a városban. Legutóbb egy magántulajdonos a Baptista Szeretetszolgálat számára felajánlott helyisége kapott nagy médianyilvánosságot, de nagy ingatlanfejlesztők is alkalmazzák ezt a módszert ingatlanjaik piacra történő bevezetéséhez. A Lakatlan érvelése szerint amennyiben a folyamatot tudatos, professzionális közvetítő segíti, ezek az egyedi jó példák rendszeres, átlátható folyamatokká, a város fejlődésének motorjává, napi rutinná válhatnak.
Az ingatlantulajdonosok itt tudnak csatlakozni a programhoz: http://toltsdujra.hu/
Sajtókapcsolat:
Schanz Judit
judit.schanz@kek.org.hu
M: +36-30-522-5994
2014 03 10 hétfő
képzés FUGA training
14:00 Hogyan vezessem az E-naplót?
Az Építész Továbbképző programja
Előadó: KIRÁLY Mónika
További információ és regisztráció a www.epitesztovabbkepzo.hu oldalon.
2014 03 11 kedd
építészet FUGA architecture
18:00 Expo Milano 2015
43 látványötlet
Kiállításmegnyitó
Megnyitja: SZŐCS Géza kormánybiztos
Megtekinthető: 2014 03 23
2014 03 12 szerda
építészet FUGA architecture
13:00 Az építőipari tartozások megelőzésének és behajtásának lehetőségei
Konferencia
Előadók:
dr. JÁMBOR Attila, PERTICS Richárd, dr. HODOSI Miklós, dr. GAÁL Péter,
dr. VÁNDOR Béla, dr. SZATHMÁRY Sándor, ÉLIÁS Ádám
Részletes
információk és regisztárció:
http://tervlap.hu/rendezveny/index/nev/az_epitoipari_tartozasok_megelozesenek_es_behajtasanak_lehetosegei
2014 03 16 vasárnap
komolyzene FUGA music
18:00 Tér/Zene
HAJDÚ Diána (mezzoszoprán) és a SZERVÁNSZKY Quartet koncertje
Közreműködik: PAPP Dániel és STEFKÓ Mihály (hegedű), MÓRÉ László (brácsa), SZERVÁNSZKY-CAVAYE Natasha (cselló)
Támogató: NKA, ARTISJUS
Jegyárak: 1500 FT / 1000 FT*
* Kedvezményes jegyár az Építész és Mérnök Kamara tagjainak, diákoknak, nyugdíjasoknak, pedagógusoknak és fogyatékkal élőknek.
Jegyvásárlás a helyszínen koncertkezdés előtt 1 órával.
Nyitva tartó kiállítások:
NAGYÍTÁSOK – 60 HÁZ
Megtekinthető: 2014 03 23
Cím nélkül
Megtekinthető: 2014 03 23
Kitekintés 2013
Megtekinthető: 2014 03 14
Egy műemlék megújulása korszerű hőszigeteléssel Ez a város életében fontos beruházás jól példázza az környezetkímélő Ecose technológiával készült szigetelés alkalmazási lehetőségének sokszínűségét, amely ezúttal múltunk egyik örökségének megmentésével forrt össze.
2013 decemberétől Balmazújváros közösségét méltó állapotban szolgálhatja a város szívében található, megszépült Semsey-kastély. A rekonstrukció 2012 szeptemberében ünnepélyes alapkőletétellel vette kezdetét. Az egy éven keresztül tartó felújítás során az épület kívül-belül megújult, és azóta új szerepet tölt be a település életében. A klasszicista stílusú kúriában a város közösségi életét formálva és turisztikai forgalmat fokozva többfunkciós rendezvényterem, internet kávézó, képtárt és a múlt értékeit őrző Semsey Andor Múzeum kapott helyet.
Az épület homlokzatán látható négy ión oszlop fölött, a hangsúlyos rizaliton nyugvó timpanon közepén kőkoszorúban áll a Semsey család címere, jelezve, hogy a kastély és a Semsey család történelme szorosan összefügg. Semsey András az 1800-as évek elején építtette a kastélyt, amelyet éveken keresztül üdülőkastélyként használtak. Az 1959-től műemléknek nyilvánított épületet a második világháborút követően államosították. Ezt követően a kúria többféle funkciót is betöltött, de az utóbbi évtizedekben épülete már üresen állt, állaga pedig egyre inkább romlott.
A felújítási terveket a hajdúnánási Pallér Építész Iroda készítette, a generálkivitelezői feladatokat pedig a debreceni D&D Builder Kft. látta el. A teljes körű felújítás során a padlásfödém hőszigetelést kapott, amely a Knauf Insulation Kft. FactPlus® FCB 039 típusú ásványgyapotából készült. A Knauf Insulation Kft. legmagasabb tűzvédelmi minősítéssel rendelkező szigetelőanyaga 15 cm vastagságban került az 1534 m2-es födémfelületre. A könnyű kőzetgyapot lemezzel szemben a FactPlus® ásványgyapot könnyebben kezelhető, kevésbé szúr, kiporzása minimális. A csak természetes anyagot tartalmazó hőszigetelő anyag a helyszínen, kitömörödéssel éri el végleges térfogatát, így szállítása, beépítése sokkal egyszerűbb és hatékonyabb. További előnye, hogy kőzetgyapothoz képest kevésbé terheli a födémet. A közel öt méter magasságú belső helyiségekben a különösen nagy rugalmassággal bíró FactPlus® FCB 039 típusú hőszigetelő anyag biztosítja a hővezetési ellenállás növelését. A földszinten ún. kolostor vagy zárda boltozat, az emeleten pedig sík mennyezet zárja a tereket, ahol a korszerű hőszigetelés csökkenti az energiaigényt is. Az épület szimmetriatengelyében állt a mostani főbejárat, amelyet a II. világháborút követően nyitottak meg egy ablak helyén. A rekonstrukció során az utcafront felől visszaállították az ablakot , a bejárati ajtót pedig visszahelyezték az udvar felől nyíló eredeti ajtó helyére. A Semsey-kastély felújítása példázza a Knauf Insulation Kft. termékeinek sokszínű alkalmazhatóságát. Nemcsak lakóházak, ipari épületek vagy csarnokok hőszigetelésére kiválóak, hanem műemlék épületek esetén is.
Omladozó falak, kitört ablakok, roskadozó szerkezet. „Talán el sem tudtuk másképp képzelni, elhittük, hogy ez így természetes.” – mesélték Balmazújváros lakói az évtizedekig méltatlan állapotban álló Semsey-kastélyról. A Semsey család hagyatékát őrző építmény a balmazújvárosi önkormányzat által elnyert Európai Uniós pályázatnak köszönhetően mára kívülről, belülről megújulhatott, és újra az alföldi kisváros ékeként tündökölhet.
www.knaufinsulation.hu
www.nalamszigetelnek.hu
