"150 ÉVE EGYESÜLT PEST, BUDA és ÓBUDA" című Vándorkiállításunk megnyitását 2023. szeptember 26-án (kedd) 17.00 órakor tartjuk a Hegyvidéki Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában
A szakma és a közönség elismerését egyaránt kiérdemlő, különleges épületek, köztük a „kavicsnak” becézett Budapest Sportaréna, a Puskás Aréna, valamint az MVM Dome terveit is jegyző Skardelli György kapta meg a Hegyvidék díszpolgára kitüntető címet. Az elismeréssel járó oklevelet Pokorni Zoltán polgármester adta át a MOM Kulturális Központban rendezett avatóünnepségen.
„Nagyszerű építész, egyedülálló épületek, ihletett házak tervezője. De az építészetnél is sokkal fontosabb, hogy Skardelli György jó ember” – mondta méltatóbeszédében Vadász Bence építész. Skardelli szerinte olyan ember, aki magában hordozza és vállalja régi, szeretett tanárainak, mestereinek intelmeit, soha meg nem tagadva őket. Alkotóként egyszerre hagyománytisztelő és hagyományteremtő, művei pedig szívhez szólóak, mert természetesek és értünk vannak. Személyiségét egy csonthéjas terméshez hasonlította, amely „kívül kemény, szikár, csöndes, szerény, belül, a burok alatt pedig káprázatos színek és pikáns ízek tobzódnak.”
Az építész Skardelli György legfontosabb alkotásai között említette a kőszegi SOS Gyermekfalut, a Gandhi Alapítvány gimnáziumát Pécsett, a füzéri Alsóvár újjáépítését, a „kavicsként” emlegetett Papp László Budapest Sportarénát, a Ludovika Arénát, a Belvárosi Sportközpontot, az MVM Dome-ot, valamint a Puskás Arénát. „Mind az ő keze munkája, mindegyiket szeretjük, szakmabeliek és laikusok egyaránt” – vélekedett Vadász Bence.
„A díszpolgári cím nem a szakmai teljesítményt értékeli, arra ott vannak a szakmai szervezetek díjai. Itt elsősorban az emberi minőséget értékeljük” – mondta el Pokorni Zoltán polgármester. Kitért rá, hogy a kitüntető cím adományozására egy bizottság tesz javaslatot, amelyben kisebbségben vannak a pártok által delegált tagok; a többséget azok a jeles személyek alkotják, akik maguk is díszpolgári címet kaptak korábban.
A polgármester elárulta, kevés focimeccsen járt az élete során, ám ezek egyike volt a francia és a magyar válogatott mérkőzése az új Puskás stadionban, ahol rendkívüli élményben lehetett része. „Politikai kérdéssé vált, hol és milyen stadionra van szükség, de az biztos, hogy az építészeti minőséget például a Népstadion helyén felépített Puskás Aréna esetében senki sem kérdőjelezte meg. Az új létesítmény felidézi a régi alakját, mégsem egy retró stadion lett, hanem egy ízig-vérig 21. századi, sport- és művészeti programok rendezésére egyaránt alkalmas, fantasztikus épület” – méltatta Skardelli egyik ikonikus művét Pokorni Zoltán polgármester.
„Ez egy csapatmunka” – hangsúlyozta építészeti tevékenységét illetően Skardelli György, hozzátéve azt is, hogy egy kimerítő időszak után (amikor egymással párhuzamosan készült az MVM Dome, a Puskás Aréna, a Belvárosi Sportközpont és a Ludovika Aréna) hátrébb lépett, mostanában leginkább a tehetséges, fiatal kollégáit igyekszik segíteni. Arról is beszélt, hogy távol állnak tőle az építészeti allűrök, nem szereti az olyan dolgokat, amik nem az adott témáról, a teljesítményről, a végeredményről szólnak. Ez egyrészt az otthoni neveltetéséből adódik – ezt látta az építész édesapjától és az építésvezető nagyapjától is – de a Középülettervező Vállalatnál, a Köztinél is ugyanezzel a hozzáállással találkozott. „Minket, építészeket a végeredmény minősít” - summázta véleményét.
A díjazott a hegyvidéki kötődései kapcsán felelevenítette: 1955-ben született a János kórházban, az első huszonnégy évében pedig a Krisztina körút és a Csaba utca sarkán lakott, egy nem annyira jól lakható lakásban. Ennek kényelmetlenségét kárpótolta a városmajori park, ahol sok időt töltött. Télen-nyáron itt focizott és tagja lett a majori galerinek, ami miatt – szülei nem túl nagy örömére – még egy ifjúságvédelmi dokumentumfilmbe is bekerült. Amúgy már gyerekként is szerette azokat a környékbeli épületeket, amik részei voltak mindennapjainak: az Árkay Aladár és Árkay Bertalan tervei szerint készült templomegyüttest, valamint az általános iskoláját, amit Kós Károly és Györgyi Dénes tervezett.
Az építész felidézte, hogy miután elkezdődött a feleségével közös élete, más kerületekben laktak, de tíz év után, amint lehetőségük adódott rá, visszaköltöztek a Hegyvidékre, az Ugocsa utcába. „Nagyon szeretünk itt élni. A Városmajort időközben felváltotta a Normafa, ide járok fel a kutyámmal minden este” – mesélte az építész, aki azt vallja: mindenkinek megvan a maga ösvénye, amire próbál visszatalálni, ha ott jól érezte magát. Számára a XII. kerület volt az az ösvény, ahová, ha nehezen is, de sikerült visszatérnie.
video: https://youtu.be/Iqf3k1asGyk
forrás: https://hegyvidek.hu/aktualis/hirek/diszpolgarunk-lett-230921
2023. szeptember 24-én öt, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozó, magyarországi forrásokból felújított templom ünnepélyes átadására kerül sor Erdélyben.
Az értékes templomok, melyek teljes körű felújítása idén fejeződött be, a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott, a budapesti Teleki László Alapítvány szervezésében működő Rómer Flóris-terv keretében születtek újjá.
Szentdemeteren 11.00 órakor Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára adja át a templomot, ugyanitt központi szentmisét mutat be Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök, köszöntőt mond dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója.
A szentdemeteri átadást online is követheti élőben ezen a linken: https://www.youtube.com/watch?v=-In0ZdE7QWA.
Székelybőn szintén 11.00 órakor tartanak szentmisét. Itt dr. Vukoszávlyev Zorán, az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára, valamint Kollár Tibor, a Teleki László Alapítvány kuratórium tagja mond köszöntőt.
A további helyszíneken – Csíkrákoson, Nagyágon és Názna-Marosszentkirályon – a Teleki László Alapítvány kuratóriumának tagjai, illetve vezetői adják át a megújult istenházakat.
Bármilyen egyéb kérdés esetén kérjük írjon a: telekialapitvany@gmail.com e-mail címre.
Austrotherm UNIPLATTE® építőlemezekkel
Egyre kevésbé szeretünk falazni. Ahogy a pincefalak szigetelés védő falát is ma már inkább szivárgó műanyag lemezzel és hőszigetelő táblákkal helyettesítjük, úgy a lakásban is teret nyert a szárazépítészet. Eleinte a „száraz” jelzőt nem csak arra érthettük, hogy habarcs nélkül, szerelt technológiával alakítjuk ki a válaszfalakat, de arra is, hogy nedves helyiségekben a gipszkarton nem volt alkalmazható. Majd az impregnált, zöld gipszkartonokkal már a fürdőszobában is használhattuk ezeket a megoldásokat, de a szokásosnál nagyobb páraterhelés (tartós, 100% relatív légnedvesség) esetén még mindig más megoldást kell keresnünk.
További információ: Austrotherm UNIPLATTE® építőlemez
Jóllehet Magyarországon hagyománya van a téglaépítészetnek, és a kerámia tetőcserép népszerűségét is kevesen kérdőjeleznék meg, egy idén tavasszal, tetőfedéssel foglalkozó szakemberek körében végzett felmérésből az derült ki, hogy a kitöltők körében a beton tetőcserép a legnépszerűbb.
A betontermékek és a beton, mint alapanyag népszerűsége töretlennek látszik. Ennek azonban nem csak az anyag tartóssága vagy épületfizikai tulajdonságai állnak a hátterében.
Az épületszerkezetek terén egyre népszerűbbek a kevesebb élőmunkával beépíthető előregyártott betonfalak és födémek, valamint egy sor, a kivitelezés gyorsaságát és minőségi munkát lehetővé tevő műszaki megoldás, mint amilyen az előregyártott lépcső vagy erkélyelem. A hatékonyságot szem előtt tartó tervezők és beruházók, de az építkezők sem azonosítják már az előregyártott betontermékeket a korábbi gázbeton paneles technológiával – ez szintén az elmúlt időszakban végzett felmérésekből derült ki –, hanem sokkal inkább előnyeit látják.
Ahogy ez a tetőfedők körében a tetőfedő anyagok népszerűségét vizsgáló felmérésből is kiderült.
A felmérés más témák mellett arra volt kíváncsi, mely tetőfedő anyagokat használják szívesen és melyeket ritkán, vagy egyáltalán nem és miért. Ez alapján a beton tetőfedő anyagokról kiderült, hogy azt átlagosan a válaszadók 40 %-a használja, és mindössze alig 13 % nyilatkozott úgy, hogy soha nem fed betonnal. A Magyarországon hagyományosnak számító kerámia cserepet szívesen használók mellé (26,7 %) felzárkóztak a fém tetőfedési mód (28,7 %) kedvelői is. Érdekes eredmény, hogy tetők fedésére itthon szintén hagyományosan használt palával milyen kevesen foglalkoznak manapság (3,9 %), és milyen sokan egyáltalán nem fednek ezzel az anyaggal (76,5 %). (A ma gyártott modern pala környezetbarát szálcement alapanyagú és nem tartalmaz egészségkárosító azbesztet. – a szerk.)
A Build-Communication 2023 tavaszán indított független felmérésében 111 tetőépítéssel foglalkozó szakember vett részt, akik között nagyjából azonos arányban képviseltették magukat az ácsok, tetőfedők és bádogosok, és akiknek több mint fele legalább 20 éve dolgozik a szakmában. A felmérésben résztvevőkre jellemző volt tehát, hogy jelentős tapasztalattal rendelkező aktív szakemberek, akik friss információgyűjtési céllal érkeztek azokra a szakmai rendezvényekre, ahol az adatfelvétel személyes lekérdezéssel zajlott.
Népszerű a betontechnológia
A tendencia persze nem újkeletű, és erre a Leier beton üzletága az előregyártott termékek mellett a tetőfedő anyag gyártási kapacitásának bővítésével is reagált. „Az elmúlt közel 10 évben zajló trendre adott válaszunk volt az előregyártott termékek gyártási kapacitásának növelése, amely a gyártott betontermékek egyre bővülő palettáját és a technológia szélesebb körű használatát és elismertségét is hozta.” – mondta Komlós Andor, a Leier ügyvezető igazgatója. – „Mára a 9 magyarországi Leier gyárból 7-ben betontechnológiával folyik a termelés, ahol többek között az újgenerációs klímafalak, klímafödémek és más előregyártott elemek előállítása zajlik. A folyamat újabb állomásaként, és mint a piac „betonspecialistája” a korábbihoz képest ötszörös kapacitásra bővítettük a legmodernebb környezetbarát technológiával működő hajdúszoboszlói tetőcserépgyárunkat is, ahonnan immáron az egész országból érkezhetnek megrendelések.”
Miért dolgoznak szívesen a tetőfedők beton tetőcseréppel?
A csúcstechnológiával felszerelt, teljes kapacitással működő Leier hajdúszoboszlói beton tetőfedő anyagokat gyártó üzemében naponta nagyjából 30 családi házra megfelelő mennyiség gördül le. A jelentős beruházással bővített kapacitás elegendő arra, hogy az egész országban hozzáférhető legyen a népszerű tetőfedő anyag.
„Az üzem kapacitás-felfuttatásával párhuzamosan zajlott felmérés eredményei is visszaigazolták, hogy a tetőfedéssel foglalkozó szakemberek körében mára az egyik legkedveltebb fedőanyag a kedvező ár/érték arányú, tartós és könnyen kezelhető, beépíthető beton tetőcserép.” – mondta Nagy Gergely, a Leier tetőcserép üzletágának vezetője. – „Azt is szívesen olvastuk a felmérésben, hogy a szakemberek a tetőfedő anyag kiválasztásakor a tartósságot, méretpontosságot és az állandó minőséget helyezték előtérbe, amelyek a beton tetőfedő anyagok fontos jellemzői, és amelyekre a Leier tetőcserepek gyártása során mi is leginkább törekszünk. A munka minőségét szolgáló tényezőket, a munkát könnyítő kiegészítők széles választékára és a gyártó cég szakmai támogatására vonatkozó igényt pedig igyekszünk minél magasabb szinten kielégíteni.” – reagált a szakember a felmérés eredményeire.
Bővebben a Leier betoncserepekről:
Feltörekvőben van a magyar építőipari piacon egy teljesen új és izgalmas megközelítés a lapostetők szigetelését illetően. Amikor lapos ipari csarnokok vagy kereskedelmi központok tetőjének rétegrendjét álmodják meg, ez idáig az építész tervezők csak az egy köbméterre jutó súly és a felületi terhelhetőségi adatok alapján válogattak a rendelkezésre álló nagy szilárdságú lemezek választékából. Az új gondolkodási irányzat ezeken felül már az adott szigetelőanyag-termékek rugalmassági értékét is figyelembe veszi, mert ráébredt a szakma, hogy nem volna éppen hátrányos, ha a szigetelőanyag nem „élne külön életet” az épülettől, hanem vele együtt „mozogna”, „lélegezne”. Ez nagyban megkönnyítené az életciklusa alatti károsodásmentesség biztosítását.
A kőkorszak vége
Mostanáig lapostetők szigetelésére kizárólag kőzetgyapotból készült táblák voltak forgalomban. A kőkorszaknak, a kőzetgyapot egyeduralmának azonban régen vége, és ez most megmutatkozik ezen a felhasználási területen is!
Az URSA jól ismert, különleges gyűrt szálas „tektonikus” gyártástechnológiával készült ásvány(üveg)gyapot termékcsaládjának új tagja, a 0,037 W/mK deklarált hővezetési tényezőjű, tűzálló URSA TECTONIC HT „FLATROOF” sikerrel száll versenybe a korábbi, kevesebb kiváló tulajdonsággal rendelkező szigetelőanyagokkal. A 21. századi technológiának köszönhetően kitűnő a termék rétegelválási szilárdsága és alaktartó képessége, ráadásul szálas mivoltából eredően lehetővé teszi az esetleges páravándorlást a szerkezetben. Másik fő előnye, hogy ez a terhelhető és lépésálló üveggyapot hőszigetelő anyag alapanyagából és szálszerkezetéből adódóan nagyon rugalmas táblás termék, mely az alszerkezet mozgását minden károsodás nélkül tudja viselni, illetve fel tudja venni.
Súlyos előnyök és döbbenetes teherbírás
Akár épületfelújításnál, akár új építésnél az öntartó URSA TECTONIC HT üveggyapot javára szól a többi megoldással szemben, hogy súlya csekélyebb (a kőzetalapú szigetelőanyagokhoz képest 30–50%-kal kevesebb). Beépítésekor az építési helyszínen csak mindössze 80–85 kg/m3 súlyú anyagot kell mozgatni. A tető összsúlyára, a tetőrendszer terhelésére vonatkozóan is előnyös – különösen ha a mai építőipari követelményeknek megfelelő nagy vastagságú beépítésekre gondolunk –, mivel korlátozott teherbírású födémek esetében is sikeresen alkalmazható.
Ez a különleges termék rálépéskor rugalmasan, de meggyőzően stabilan viselkedik a vízszigetelő lemez alatt beépítve. Első, horvátországi mintaprojektünkön kb. 4000 négyzetméter területen 30 cm vastagságban lett beépítve a lapostető szigetelési rétegrendjébe az URSA TECTONIC HT üveggyapot, és nem kevés, a betonlábazati elemekre letalpaló napelem került elhelyezésre a tetejére. Gyakorlatilag nem volt tapasztalható összenyomódás! A sikereken felbuzdulva a jelenleg is nagy nyomószilárdsággal bíró URSA TECTONIC HT gyártását a fejlesztők jelen pillanatban is folyamatosan figyelemmel kísérik, és az elért teszteredményekre alapozva biztató jeleket látnak arra, hogy a szigetelőlapok terhelhetőségét a gyártás során még tovább növeljék.
Főleg ipari célra
Az URSA TECTONIC HT „FLATROOF” tökéletesen alkalmas két vagy több rétegben elhelyezett egyenes rétegrendű lapostetők tűzálló hőszigetelésére, nem járható lapostetőkben (trapézlemez teherhordó felületen) vagy vasbeton anyagú vízszintes teherhordó födémeken is.
A nagy táblaméret (120×200 cm) miatt előnyösen alkalmazható nagy kiterjedésű lapostetők esetében, ezért fő felhasználási területe a logisztikai, raktározási, ipari célra szánt épületek, csarnoktetők, bevásárlóközpont-tetők szigetelése. Magánépítkezőknek – családi házakhoz – is nagyon jó választás járható tűzálló padlásfödém-szigetelés készítéséhez.
Az URSA TECTONIC HT szigetelőpaplanok 80, 100 és 120 mm vastagságokban készülnek. Gyakran több rétegben alkalmazzák őket: közkedvelt megoldás a háromszor 80 mm vastagságú anyag beépítése. Nem ördögtől való az a lehetőség sem, hogy ha felújításnál esetleg csak az alsó réteg szigetelés kerülne kiváltásra: ez esetben a 100 mm + 80 mm anyagbeépítés is teljesen kielégítő végeredményt adhat.
A tető hőszigeteléséhez elsődleges választás a tűzálló, fenntartható erőforrásokból és 95%-ban megújuló alapanyagból készülő, kiemelten környezetbarát URSA TECTONIC HT „FLATROOF” ásvány(üveg)gyapot, melynek beépítése hosszú távra garantálja a minőséget és az épület állagmegóvását.
URSA Salgótarján Zrt.
További termékinformáció:
A homlokzati üvegekkel kapcsolatos kihívások között többé nem az épület többi szerkezetének megfelelő hőszigetelő értékek biztosítása a legkomolyabb, hanem a nyári felmelegedés elleni védelem, mindez a látható fény, vagy a látvány korlátozása nélkül. Két kulturális intézmény áll itt példaként arra, milyen elvek mentén oldják meg ezt a feladatot a Guardian üvegeivel.
Gyakran felmerülő dilemma, a jobb üvegezés vagy a látványt is korlátozó napvédő eszközök szerelése közötti döntés. Ez azonban nem megoldhatatlan feladat, ahogy azt a két kulturális intézmény is jól példázza. Vilnius egyetemi könyvtárának homlokzatát részben üveg borítja, részben pedig a falazott szerkezetekhez kell illeszkednie. A párizsi zenei központnem már a kinézete is rendhagyó, amihez a többféle üveg összeépítésével elért látvány is hozzájárul. Közös a két épületben, hogy a nyári hő- és napvédelemben a felhasznált üvegek fontos szerepet játszanak.
Túlzás lenne azt gondolni, hogy a megfelelő üvegkombináció használatával egyáltalán nem lenne szükség árnyékoló eszközök használatára. Ennek ellenére kijelenthető, és természetesen meg is számolható, hogy egy jelentősebb méretű épület üveghomlokzatán az üvegkombináció egy rétegének komolyabb hővédő képességűre cserélése egészen biztos gazdaságosabb döntés, mint az összes felület árnyékolása, ami a drágán megfizetett panorámát is elveszi.
.jpg)
„Gyakran az üvegtől hasonló tulajdonságokat várunk el, mint egy falazott szerkezettől, ami szinte lehetetlen, részben mégis megvalósul. Maguknak az üvegeknek kifejezetten jó értékkel kell rendelkezniük, hiszen a teljes nyílászáró/függönyfal szerkezetnek kell az elvárt U-értékeket teljesítenie. Ebbe beleszámítanak a szerkezet kevésbé jó értékeket felmutató profiljai, vasalatai is. De ami ennél fontosabb: a mai építészeti elvárások az üvegek szinte „láthatatlanságát” igénylik, így a bevonatokkal ellátott üvegeknek ezek között a feltételek között kell magas teljesítményt nyújtaniuk.” – hangzott el a Zöld építés podcast csatornán Németh Árpád András, a Guardian Glass mérnök tanácsadójával készült interjúban.
Vilnius: a szerkezet fontos eleme az üveg
Egyetemi Könyvtár Vilnius külvárosában - a kint és bent párbeszédével. A Paleko Arch Studija tervezte épület belső tereinek megtervezését, természetközeli hangulatának megteremtését a közeli fenyőerdő ihlette, amelyre két hatalmas, üvegezett homlokzat néz. Az épület fényei éjszaka megvilágítják a fákat, napközben pedig a fényben fürdő fák az igények szerint rugalmasan és dinamikusan alakítható épületbelső vizuális részévé válnak. A beltérben uralkodó fehér szín célja, hogy semmi ne terelje el a figyelmet a könyvekről és a látogatókról, a bent zajló életről, a funkcióról.
Az üvegezett homlokzatokat úgy rendezték el, hogy minden csatlakozás és hézag vízszintesen, az ívelt felületek ellenére egymással párhuzamosan fusson az épület körül. A délre néző, kisebb ablakokkal ellátott falak megóvják a látogatókat és a könyveket a közvetlen napsugárzástól és a túlmelegedéstől, amely megvalósításában a felhasznált üvegek, a Guardian SunGuard® SN 51/28 és SN 40/23 is fontos szerepet játszik.
Párizs: üvegkombinációk egymáshoz illesztése
A La Seine Musicale zenei és kulturális központ, a párizsi Boulogne-Billancourt külváros központjának emblematikus és látványos épülete, lenyűgöző, és egyben energiahatékony üveghomlokzata négy különféle Guardian SunGuard® bevonatos üveg körültekintően tervezett egymáshoz illesztésével épült.
A szigetek rendezési tervében a Shigeru Ban és a Jean de Gastines Architects munkája nyomán megvalósult épület az egyik legújabb állomás. A zenei központ alsó, gömbalakú, kagylószerű, hatszögű szerkezete a SunGuard® SNX 50/23 napfényvédő üveg felhasználásával készült, amely nagy mennyiségű természetes fényt ereszt át, és mindezt kiváló napfény elleni védelemmel ötvözi.
A projekt különlegessége, hogy a figyelemre méltó, energiahatékony homlokzat négy különböző Guardian SunGuard® üveg felhasználását ötnözi. Az üvegek kiválasztása az egyes épületrészekkel kapcsolatos elvárásokra adott tervezői válasz volt. A hajószerű épület alsó részéhez a SunGuard® SNX 50/23 üveg, a tetején lévő gömbhöz pedig a SunGuard® SN 70/41, SN 51/28 és SN 40/23 üvegek kombinációja bizonyult a megfelelőnek.
További érdekességek:
Inpsiráció a nagyvilágból:
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozatai idén is díjazták a magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségeit, akik a művészet, a művészetelmélet, a művészetszervezés és a művészetigazgatás terén egyedülálló életművet mutatnak fel. Az MMA tagozatai minden évben két-két személynek ítélik díjaikat, melyek egyike hagyományosan külhoni művészek és szakemberek pályáját és alkotásait ismeri el.
Az MMA székházában, a Pesti Vigadóban szeptember 12-én rendezett ünnepségen Juhász Judit, az MMA szóvivője elmondta, hogy a díjak a méltatás mellett abban is segítik a művészeket és művészetelméleti szakembereket, hogy alkotómunkájukkal tovább gazdagítsák a magyar szellemi életet és hozzájáruljanak művészeti életünk értékeinek feltáráshoz és népszerűsítéséhez. A tagozati díjak egyben lehetőséget biztosítanak a díjazottak számára az MMA köztestületi tagságára.
A Magyar Művészeti Akadémia küldetése – mondta el Vashegyi György elnök –, hogy az általános zajból, mely közéletileg, kulturálisan körülvesz minket, már a jelenben kiszűrje azokat a hangokat, megtalálja azokat az életműveket és felhívja rájuk a figyelmet, melyek akár jól láthatóan, hallhatóan, akár csendesebben értékeket hordoznak a jelen és a jövő számára.
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti díjában részesült Farkas Gábor építész és Murádin Katalin építész.
Dr. Farkas Gábor, a kecskeméti építészeti műhely jelentős mestere, aki következetesen képviseli és inspirálja a régió építészeti hagyományainak tiszteletén, kreatív folytatásán alapuló településalkotó kultúrát, amelynek országos ismertséget szerzett. Hat település főépítészeként szolgált, műhelyteremtő és oktatói tevékenysége révén fiatal építész generációk pályáját formálta.
Dr. Murádin Katalin építész, a kolozsvári Műszaki Egyetem Építészeti Karának nyugalmazott professzora, aki negyedévszázados pedagógiai munkássága mellett számos középületet, templomot, parókiát, ravatalozót, kápolnát, templomi berendezést, bútort tervezett. A magyar anyanyelvű építészoktatás erdélyi művelője, az 1990 utáni kolozsvári építészeti oktatás újraindításában vállalt munkája egyedi és meghatározó. Több kötet szerzője, aktív szakmai közéleti tevékenységet végez.
A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti- és Tervezőművészeti-díjában részesült Csavarga Rózsa belsőépítész és Nagy Judit gobelinművész.
Csavarga Rózsa belsőépítész, aki az 1990-es években nagy léptékű középületi munkák által új, rendszerelvű tervezési szemléletet fejlesztett ki. Kifejezésmódját az ezredfordulót követően a minimál design – némileg ellentétes törekvéseket képviselő – elvével ötvözte. A kidolgozottság ipari háttere és a művészi igényesség megteremtése egyszerre célja a munkásságának, amely a középületektől a családi házig széles megbízói kört ölel fel.
A díjazottaknak gratulálunk !
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tisztelettel meghívja Önt a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat országos megnyitó eseményére, amelyen a Kulturális és Innovációs
Minisztérium kihirdeti a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére újonnan felkerült elemeket.
Időpont: 2023. szeptember 15. 10:00 óra
Helyszín: Budapest, Új Városháza Tanácsterme, 1056. Bp., Váci utca 62-64.
PROGRAM:
9:30-9:45 óra Érkezés
10:00 óra Rendezvény kezdete
Beszédet mond:
- Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára,
- Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója,
- Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója,
- Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója.
Kérjük, hogy a sajtótájékoztatón és az állófogadáson való részvételi szándékát 2023. szeptember 14. (csütörtök), 16.00 óráig szíveskedjék jelezni a judit.suto@ekm.gov.hu email címen, vagy a +36 (30) 0978123-es telefonszámon!
Megjelenésére feltétlenül számítunk!
Budapest, 2023. szeptember 14.
