KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

Szendvicspanel falak égetése – meglepő eredménnyel!

Kísérletsorozatunkat folytatva, miután sikerült újabb paneleket, köztük kőzetgyapotos panelt is beszerezni, megosztanánk Önökkel tapasztalatainkat. Korábbi kísérleteink eredményét a tuzvedelem.kingspan.hu oldalon találja.

Magasabb tűzterhelés – álló panelek

A korábbi kísérlet feltételeit annyiban változtattuk meg, hogy 2x1 méteres, 8 cm vastag hőszigetelő maggal gyártott, szerelhető illesztési hézagokkal ellátott falpaneleket függőleges helyzetben, szorosan egymás mellé helyeztünk fel a tartószerkezetre. Az így kapott 2x1 méteres falak elé fémtálcába 6 liter gázolajat és 0,5 liter benzint öntöttünk és azt meggyújtottuk. Így az előző kísérletnél 20%-al nagyobb, azaz mintegy 300 MJ égéshő szabadult fel. Pillanatok alatt – ahogy azt valóságos tűzeseteknél is tapasztaljuk – háromméteres lángok égtek a falak előtt. Több ilyen tűz fordult elő az elmúlt időszakban így realisztikus a falak tűzterhelése. A rendelkezésre álló adatok szerint a tüzekben megsemmisült falpanelek PUR hőszigeteléssel készültek, míg két dokumentáltan IPN szigetelés hasonló tüzénél lényeges károsodás nem történt. Ugyancsak volt egy kőzetgyapot szigetelésű panelt érintő tűz, ahol szintén nem volt lényegi kár. Ezek után fokozott érdeklődéssel vártuk mit látunk az égési folyamat során, amit video- és fényképfelvételekkel, valamint távhőmérővel dokumentáltunk. A kísérlet előtt lemértük a paneleket, majd a tűz utáni mérés eredményével összevetve megkaptuk az égés során keletkezett tömegveszteséget.

Az égési folyamat

Azt modelleztük, hogy gázolaj folyt ki a falak mellett, ami meggyulladva azonnal nagy lánggal és sűrű füsttel kezdett égni. Ez be is következett! A gyújtást követő egy percben intenzíven égett a gázolaj, aminél a legnagyobb tűzhatás a két középső (PIR, IPN) panelt érte. Így 1 perc 28 mp-ben az IPN, 1 p. 32 mp-ben a PUR, a 2. percben pedig a PUR lemezborítása esett le, s így mindháromnál a hőszigetelő anyag kapott közvetlen lánghatást. Ugyanekkor a kőzetgyapot szigetelésű panel lemeze is megcsúszott, de az égetőtálca sarka megfogta, így ott a hőszigetelő anyag nem vált szabaddá. Az első meglepetés már ekkor bekövetkezett, amikor 1.28 mp-től a kőzetgyapot panel felső harmadában lángolást, majd 2. perc 18. másodpercében a tetején kis lángokat láttunk. Az IPN panelen a leeső lemezborítás után végigszalad a láng és a 45. másodpercig égett a felülete. A PIR panelen ugyancsak kb. ennyi ideig voltak lángok tapasztalhatók, de a később leeső lemezborítás miatt itt a külső tűzhatás már nem látszik olyan intenzívnek. A PUR panel gyakorlatilag az első perc közepétől égett, majd másfél perc után önállóan, erős füstfejlődéssel égett egészen az 5. percig, de apró lángolást még a 9. percben is mutatott. Szigetelő anyaga teljesen megsemmisült.

Mi van a túloldalon?

Távhőmérővel 320-600 °C közötti hőmérsékletet mértünk a lángzónában, de talán érdekesebb, a tűzzel szembeni oldal hőmérséklete.
Az intenzív és a lecsengő égési fázisban mért értékekkel érdekes sorrend alakult ki:

1. IPN panel – 102 és 37 °C
2. PIR panel – 130 és 50 °C
3. Kőzetgyapot panel – 136 és 60 °C
4. PUR panel – 240 és 95 °C

Vagyis a tűzmentett oldalon a legjobb védelmet az IPN panel adta.

Mi történt a panel belsejében?

Az égés után a paneleket leszereltük a tartószerkezetekről és láthatóvá vált a panel belseje és ott az égés nyomai. A PUR falpanel gyakorlatilag megsemmisült és teljesen kiégett belőle a hőszigetelő anyag, csak leveles pernye maradt rajta. A hátsó oldali lemez is deformálódott a hőtől. A PIR panel 10-15 cm-es méretben szabdalt 2 cm maximális mélységű repedésekkel, szenesedett fekete felülettel állta ki a tűz hatását, gyakorlatilag egyenletesen károsodva. Az IPN fapanelen ugyancsak egyenletes felületi szenesedést tapasztaltunk, a PIR-hez képest enyhébb szabdaltságban és kisebb mélységben. A kőzetgyapot panel felületének felső negyven százalékán, ahol nem takarta a borítólemez, látható felületi kormozódás, enyhe szenesedés.
Az anyagveszteségben az alábbi sorrend alakult ki:

1. Kőzetgyapot panel: 21%
2. IPN panel: 31%
3. PIR panel: 43%
4. PUR panel: 90%



Az első három panel megőrizte integritását és szigetelő képességét, annak ellenére, hogy jelentős hőterhelést kaptak. S ebben a két középső panel (PIR, IPN) kedvezőtlenebb helyzetben volt. A meglepetés a kőzetgyapot panel tömegvesztesége volt. Ennek okát keresve a nedvesség kizárható, mert hosszú ideig száraz helyen tároltuk. A benne lévő ragasztóanyag mennyisége szintén nem
indokolja a mértéket. A szabványos tűzállósági vizsgálatokat végző szakemberek tömegveszteség-mérést meglepő módon nem szoktak végezni, mivel a vizsgálati szabvány ezt nem írja elő. Az is érdekes adalék, hogy egy teszt során mindig újonnan gyártott panelt vizsgálnak, míg mi egy többéves elfekvő készletből kaptuk a paneleket. Gyártói vélemény szerint az egészen apró szálak megsemmisülése előfordulhatott. Mindenesetre a kérdés további vizsgálata indokoltnak tűnik a kielégítő magyarázat érdekében. A kísérlet megerősítette az eddig tapasztaltakat, s egy valóshoz közeli esetet szimulálva nagyon jelentős különbségeket eredményezett, ami a gyakorlatban is jól megmutatkozik.

Heizler György
nyugalmazott tűzoltó ezredes
(Megjelent a Védelem, Katasztrófavédelmi Szemle 2016/2 számában.)


Létrehozás időpontja: 2016-05-11 18:07:21
Utolsó módosítás időpontja: 2016-05-11 18:07:21
Beküldő: Ulrich Tamás
Megtekintések száma: 10919
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=43462