KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

Ünnepélyes keretek között átadták az állami építészeti díjakat

A Magyar Építészet Napján átadták az Ybl-díjat, a Pro-Architectura-díjat és az állami díjakat, valamint első alkalommal adták át a Kós Károly-életműdíjat is

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022-es megalakulásával újra tárcát kapott az építés ügye. A minisztérium feladatának tekinti, hogy Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre szellemiségének nyomán megteremtse a minőségi magyar építészet feltételeit, amelynek törvényi keretrendszerét az új, „A magyar építészetről szóló törvény” biztosítja majd.

Lázár János építési és közlekedési miniszter, egyéni képviselői indítványaként az Országgyűlés december 16-át - Kós Károly születésének napját – a Magyar Építészet Napjává nyilvánította.

A szombat esti pesti Vigadó Dísztermében rendezett ünnepi eseményen átadásra kerültek az állami építészeti díjak, valamint első alkalommal a Kós Károly-díj is, mint az építész szakma legnagyobb elismerése.

Az eseményen az Építési és Közlekedési Miniszter köszöntőjében azt mondta: a magyar építészet egy önkifejezés, a magyarok önkifejezése. Az építészek és mindazok, akik ma elismerésben részesülnek, az építészetben végzett munkájuk miatt készek és képesek arra, hogy kifejezzék és megmutassak a világnak, hogy milyen a 21. századi magyarság.

Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: a mai magyar építészet alkotásai azt mondják Magyarországról és a 21. századi magyarokról, hogy mi egy modern országban élünk, modern, korszerű emberek vagyunk, akik tisztelik a hagyományaikat, akik sajátosan „magyart” képesek alkotni, méghozzá világszínvonalon. Olyan művek formájában, amelyek bárhol megállják a helyüket a világon.

Turi Attila építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke ünnepi beszédében elmondta: változik a világunk és nekünk az a dolgunk, hogy a szakmában hagyományunk és kultúránk legjavát alkotva szolgáljunk környezetünkben és a jövő számára hasznos példát hagyományozzunk.

 

A Magyar Építészet Napján a régészeti örökség védelme érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széles körű régészeti szakmai tevékenység elismeréseként: Schönvisner István-díjban idén Gallina József Zsolt részesült.

A műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként Forster Gyula-díjat: Besey László vehette át.

Kimagasló egyéni tájépítészeti alkotói, oktatói és szakpolitikai-szemléletformáló tevékenysége elismeréséül, életműdíjként Mőcsényi Mihály-díjban: Vincze Attila részesült.

A Pro Architectura díjat kaptak:

  • Bődi Imre, Frikker Zsolt, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új oktatási épületéért,
  • Major Zoltán, Müllner Péter, a cserépváraljai Munkás Szent József Templom felújításáért,
  • Getto Tamás és Sztranyák Gergely, az új Pécsi Vásárcsarnok épületéért,
  • Hegedüs Csilla, a bonchidai Bánffy kastély felújításáért.

A Pro-Architectura díj, mint elismerés a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenységért, valamint a Nemzeti építészetpolitika céljai érdekében elért kiemelkedő eredmények elismeréseként kerül odaítélésre.

A kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó – építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként Ybl Miklós-díjban idén:

  • Bordás Péter,
  • Dénes György,
  • dr. Krähling János részesült.

A Kós Károly-életműdíj idén alapított díj először került átadásra. Az elismerést évente egy a Kárpát-medencei építészet hagyományainak megőrzésén és fejlődésének előmozdításán dolgozó, kimagasló tudású és elhivatottságú építész szakembernek ítélnek meg.

Az életműdíjat idén első alkalommal Dévényi Sándor professor emeritus, DLA vehette át, Lázár János minisztertől és Finta József Kossuth- és Ybl díjas építésztől

Dévényi Sándor Kossuth-díjas, Ybl-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett építész életműve összefügg büszkén vállalt pécsi mivoltával és a város fejlesztésével. A hely szellemének történetes megjelenítése, a közösség számára átélhető, expresszív bemutatása alapelemei építészetének, környezetalakításának. Törekvése, hogy a környezethez való illeszkedés révén annak elemeiből merítve új értéket hozzon létre szuverén alkotás formájában.

Dévényi Sándor életművében az épületekkel egyenrangú feladatként jelennek meg a városi terek: a pécsi Színház tér, a Jókai tér, az Aradi vértanúk sétánya, vagy a budapesti Nagymező utca egy szakasza, a Rákóczi híd gyalogosfeljárója, a Szent Gellért tér és a Fővám tér. A családi ház léptékű munkáival is iskolát teremtő építész különleges feladatokban is kibontakozhatott, részt vett a lágymányosi Rákóczi híd építészeti tervezésében, valamint a Budapest EXPO '96 beépítési, arculat- és épülettervezésében. Jelentős alkotása a 2009-ben befejezett kékesdi Szent Mihály-templom.

Dévényi Sándor köszönőbeszédében elmondta: „nagyon örvendek annak, hogy a magyar építészetnek és a magyar környezetalakításnak egy ünnepe született a mai nappal. Ez is azt jelenti, hogy megbecsüljük azokat, akik ezért sokat tesznek, akik tehetségükkel szolgálják a nemzetet.”

Minden kitüntettetnek gratulálunk!

forrás: ékm


Galéria


Magyar Építészet Napja - Díjátadás


Létrehozás időpontja: 2023-12-18 09:38:33
Utolsó módosítás időpontja: 2024-01-15 20:29:10
Beküldő: Ulrich Tamás
Megtekintések száma: 1373
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=47805