KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

Vincze László DLA építész kapta a Kotsis Iván-érmet

Laudáció Vincze László DLA építész Kotsis Iván-érem kitüntetése kapcsán

Tisztelt Elnök úr, elnökségi tagok, tisztelt Kuratórium, kedves Kotsis család, kedves vendégek!

Nagy öröm számomra, hogy a mai ünnepi alkalmon, személyesen méltathatom Vincze László kollégám munkásságát. Lacit a Kotsis Iván-emlékéremre, az építészek “fair-paly díjára” a Lakóépülettervezési Tanszék közössége jelölte, nem csak azért, mert a mai magyar építészet elismert személyisége, hanem mert magas színvonalú alkotói tevékenysége, etikus alapállása és oktatói munkája miatt a tanszék közössége egyhangúan alkalmasnak találta a díjra. Lacit sokan ismerjük, szeretjük, egy ilyen alkalom mégis lehetőséget teremt arra, hogy az életpálya és a szakmai, oktatói tevékenység mérföldköveit számba vegyük.

Az építészet a művészet és a műszaki tudományok határán mozog, Vincze László azonban nem itt áll: vérbeli építészként virtuóz rajztudású kreatív alkotó, érzékeny művész, akinek munkáit emellett a hasznosság, használhatóság és a biztos kezű műszaki megoldások jellemzik. Műegyetemistaként a 80-as évek elejének legendás Kiállítási Kör-ét szervezte, mely évekig a budapesti kortárs művészeti élet egyik fontos színtere volt. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan MAFILM-produkciókban vett részt szcenikai asszisztensként, többek között Jeles András „Gyermekjátékok” című filmjében volt F. Kovács Attila szcenikai munkatársa.

Diplomatervét 1983-ban Diploma-díjjal tüntették ki.

Fiatal pályakezdőként rövid ideig Janáky István mellett dolgozott az Ipartervben, majd részt vett az újlaki parókia terveinek feldolgozásában Turányi Gábor segítőjeként. Hasonlóképpen közreműködött Makovecz Imre családi házainak, középületeinek terv feldolgozásaiban is. Az 1983-ban megalakult MAKONA Kisszövetkezet egyik alapító tagjaként tevékenykedett, majd a MAKONA szétválása után 1990-ben Nagy Tamással, Salamin Ferenccel megalakítják az AXIS Építészirodát.

Ebben az időben tanácsadó főépítész a Zala megyei Pókaszepetken és a Somogy megyei Törökkoppányban.

1999-ben Csobánkai családi házával elnyeri az „Év családi háza” pályázat fődíját, 2001-ben Nagy Tamással építésszel közösen képviselték Magyarországot Svédországi Malmő-i European Village kiállításon az általuk tervezett 2 lakóépülettel.

1996-ban építészeti munkásságát Ybl-díjjal jutalmazzák, 2000-ben monográfia jelenik meg róla a Kijárat Kiadónál.

Oktatói pályafutását a BME-n külsős munkatársként kezdte, majd 2002-ben főállású státuszt kapott a Műegyetem Lakóépülettervezési Tanszékén, adjunktusi beosztással. Vezető oktatói, docensi kinevezését 2006-ban kapta meg, a hallgatók által is elismert magas szintű oktatói munkájáért. Vincze László idén vonult nyugdíjba.

Alkotói pályája indulásának fontos állomásai a Csengerben készült középületek (sportcsarnok, étterem), majd ezeket követően a szerencsi római katolikus templom, a MOME számára készített belsőépítészeti munkák Ponton kiállítóterem, MOME nagyterem. Könnyed megjelenésű apartmanháza Siófokon, ill. az irodaház-építészetet egyéni hangvétellel beoltó Váci út- Dunyov utcai saroképület már az utóbbi évek szakmailag nagyra értékelt alkotásai, hasonlóképpen a rendkívül pozitív visszhangú Balaton-felvidéki Köveskálon 2010-ben megvalósult majorsági épületegyüttese.

2013-ban készült el a Wienerberger Hungária által fejlesztett közel zéró energiafelhasználású E4 mintaház, melynek tervezését meghívásos pályázaton nyerte el munkatársaival.
Sikeres pályázati tervei is erőteljes személyességet sugároznak, ez a szuggesszió jellemezte tanári munkáját is, elkötelezettségét épített környezetünk színvonalának emelése érdekében.
Érdeklődése a közéleti tevékenységet is magába foglalja. Következetesen képviseli az építészet és a társművészetek társadalmi beágyazottságát és mindennapi feladatának tekinti ennek képviseletét. 2017 óta rendes tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építész osztályának.
Laci nyitott, vidám, következetes személyisége, nyugdíjba vonulása óta komoly hiányként jelentkezik a tanszéken. Számomra Laci igazi polihisztor, aki a művészetekre éppúgy fogékony, mint az ipari előregyártás, a moduláris építés technikai kihívásaira, valamint a szakmát érintő aktuális, társadalmi kihívásokra és közéleti kérdésekre. Igazi “építész – mester”, aki amellett, hogy konzultál a hallgatóival, beszélgetésekkel, nyári építőtáborokkal vonja be őket a szakma szépségeibe és nehézségeibe, felemelő és ellentmondásos helyzeteibe. Példakép hallgatóknak, építészeknek, és nekünk kollégáinak is. Fiatal konzulensként gyakran ültem mellé a tanszéki értekezleteken. Laci sokszor végigrajzolta ezeket az alkalmakat. A skiccfüzeteibe késztet rajzok az egyetem falai közül mesebeli világokba repítettek. Sokszor azon kaptam magam, hogy nem is figyelek oda a tanszéket érintő témákra, csak az illusztrációk születését figyelem. Így könnyű, gondoltam azokra a szerencsés hallgatókra, akik ilyen rajzok felett beszélgetve érkeznek meg a képzelet és az építészet világába. Laci az álmok, a képzelet világában és a valóság pragmatikus megoldásokért ordító helyzeteiben egyszerre képes jelen lenni.
Zárásként egy kérdés és egy válasz, egy tézis Lacitól az Építőművészeti Doktori Iskola múlt héten megjelent jubileumi kötetéből.

Mi a korszerűség?

Az építészet esztétikáját egyre inkább a társadalmi felelősség, a szociális érzékenység, az etika formálja. Ez a korszerűség.”

Meggyőződésem, hogy ez a díj idén is jó helyre került. Gratulálok Laci!

2023. december 13.                                      Nagy Márton DLA, tanszékvezető, egyetemi docens


Létrehozás időpontja: 2023-12-14 14:23:28
Utolsó módosítás időpontja: 2023-12-14 14:25:32
Cimkék: Kotsis, Iván, érem, díj, elismerés; Beküldő: Ulrich Tamás
Megtekintések száma: 1000
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=47800